Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
biztosítva. Próbáltam a kérdést házszabály-módosítással is megoldani, azonban ezt a tervet elejtettem, mikor engem diktatórikus tendenciákkal vádoltak. POLITIKAI ÜGYÉSZ: 1938. szeptember 30-án Az Est című lapban megjelent Önnek egy nyilatkozata, melyet a Daily Telegraph munkatársának tett Budapesten. 278 Ebben a magyar-angol kapcsolatok lehetőségeiről beszélt, célzott arra, hogy magyar gazdasági küldöttség megy ki Angliába, hangoztatja, hogy a magyar-német gazdasági kapcsolat túlteng, és ezt bizonyos mértékben más alapokra kívánja helyezni. Ezen cikk megjelenése után Az Estet 15 napra betiltották az ország külpolitikai érdekeinek veszélyeztetése miatt. IMRÉDY: A Daily Telegraph munkatársával valóban folytattam beszélgetést, aki azonban ennek közlésére nem kért felhatalmazást, és azt felhatalmazásom nélkül hozta nyilvánosságra. A nyilatkozatnak Az Estben való leközlése arra volt alkalmas, hogy a magyar-német viszonyt kedvezőtlenül befolyásolja, ezért vált szükségessé a lap betiltása. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Mi lett volna, ha egészséges földbirtokpolitika élére állt volna, és ha nem is németellenes, de legalább Magyarország függetlenségét biztosító politikát folytatott volna? IMRÉDY: A földreform kérdésében határozott reformokat kívántam megvalósítani, amint azt kaposvári beszédemben ki is fejtettem. Ezen beszédemben foglalt bejelentések azonban csatasorba állították ellenem a konzervatív erőket, és maga a kormányzó is kijelentette, hogy a földreformot csak úgy tudja elképzelni, ha kétezer holdig érintetlenül hagyjuk a birtokokat. Legjobb igyekezetem ellenére sem tudtam többet elérni abban az időben, mint amennyit a javaslat tartalmazott. (Vádirat 1.1. pontja.) TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Önnek nem volt semmi aggodalma az antikomintern paktumhoz való csatlakozás tekintetében, hogy ezzel most már lekötjük magunkat a tengely mellett, vagy legalábbis erre a vonalra helyeződünk? IMRÉDY: Az antikomintern szerződést Németország és Japán között 1936. november 25-én kötötték, később 1937 novemberében csatlakozott Olaszország, 1938 de1938. november 21-én Tasnádi Nagy András igazságügyi miniszter ismertette a kormányjavaslatát a házszabályok módosítására. A tervbe vett intézkedések közül a legfontosabb a „rendkívüli sürgősséggel tárgyalandó törvényjavaslatok" rendszerének bevezetése volt. Amennyiben a kormány kérésére a Ház kimondta, hogy valamely törvényjavaslat ebbe a kategóriába tartozik, úgy azt a bizottságok két ülés alatt, majd a plénum szintén két ülés alatt köteles volt megtárgyalni. A házszabályok módosítására a kormányválság miatt ekkor nem került sor. 278 Az Est c. napilapban 1938. szeptember 3-án jelent meg a Daily Telegraph c. londoni napilapnak adott Imrédy-intcrjú. Ebben a miniszterelnök közölte, hogy Horthy és Hitler között semmiféle megállapodás nem jött létre, az Anschluss óta Magyarország ütköző állammá vált, amely akadályozza a német terjeszkedést a dunai államokban, s bánnilyen európai konfliktus esetén semleges óhajt maradni. Az interjú kapcsán kirobbant botrányról lásd Sipos Péter: i. m. 57. p.