Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
kintélyelv hangoztatása, továbbá a „mozgalmi megmozdulás" hirdetése között nincs ellentét. Amikor miniszterelnök lettem, egyetértettünk a kormányzóval abban, hogy a szélsőjobboldali mozgalmat vissza kell szorítani. Én ugyanis a szélsőjobboldali mozgalom agitációs módjával és harci modorával egyáltalában nem értettem egyet, mert láttam, hogy azok a törvényesség legkisebb látszatát sem viselték magukon. Ezen felfogásom indított a 3400-as rendelet kiadására, valamint az az értesülés, hogy a szélsőjobboldali mozgalom bizonyos fogadalmakat és írásbeli vagy szóbeli eskütételt követel tagjaitól. Az én mentalitásom szerint a köztisztviselő csak egyetlen esküt tehet, s ez a köztisztviselői eskü, tehát szerintem köztisztviselőket nem lehet és nem szabad ilyen súlyos lelkiismereti kényszer elé állítani. Ez a felfogás késztetett a fenti rendelet kiadására. Ami az 1938 októberében elmondott beszédemet illeti és azt, hogy a tekintélyeivel hirdettem, cz annak tulajdonítható, hogy ekkor nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában a parlamenti rendszer bizonyos hiányait észleltem, melyek a nemzeti akarat egységes kialakulását gátolták. Az én felfogásom az volt, hogy a kormány szerepére kell a fősúlyt helyezni, hogy az államélct berendezése felett megfelelő pouvoirral rendelkezzék, s ily módon helyes elgondolásait könnyebben valósíthassa meg. Figyelembejött itt az a körülmény is, hogy a kormánypárt telve volt konzervatív, sőt reakciós egyénekkel, s az államélet ezek befolyása alatt állott. Maga a Felsőház jóformán teljes egészében konzervatív befolyás alatt volt, s a kormányzó is erre az irányra hajlott, mert ezen körök befolyásának volt kitéve. Ezért hangsúlyoztam én a tekintélyelvct, de mindenkor a szabadság gondolatával összeegyeztetve. Október 23-i beszédem lényege tehát az volt, hogy a végrehajtó hatalom számára nagyobb befolyást kívánok biztosítani. 255 Ennek az elvnek a hangsúlyozása nem állott ellentétben a szélsőjobboldali elemek ellen hirdetett harccal, s a 38-as kör azt célozta, hogy józan reformok felé hajló intellektuel réteg tömörüljön a reformok megvalósítására. Tanácsvezető bíró kérdésére: Nem felel meg a valóságnak az, hogy a Magyar Élet Mozgalom és a Magyar Megújulás Pártja nemzetiszocialista ideológiát hirdettek. 256 TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Magyarázza meg kérem, hogyan ítélte meg az angolszászok óriási gazdasági erőviszonyait Németország gazdasági erőviszonyaival szemben? IMRÉDY: Anglia és Németország gazdasági viszonyait illetően felfogásom a következő: Egészen kétségtelen, hogy Anglia gazdasági erejét nagyra tartottam, ugyanígy az angol nép politikai judíciumát, mely a gazdasági lehetőségek kihasználására szükséges, de ugyanakkor világos volt előttem az is, hogy Németország a maga gazdasági " Imrédy beszédében a kormánynak nagyobb hatalmat követelt, a parlament szerepét csak a keretek és az általános irányvonal megjelölésére kívánta korlátozni. Felvetette az új házszabály szükségességét, beleértve a „rendkívüli sürgősségi eljárás" bevezetését. KN 1935-1940. XX. kötet, 274. és 275. p. 56 Lásd a bevezető tanulmányt.
