Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

nökséget, sőt, ezt április havában, amikor a szóban forgó beszélgetés történhetett, már tudtam is. 13. / Arra vonatkozólag, hogy a közvéleménnyel „igyekeztek elhitetni", hogy a szóban forgó törvény az antiszemitizmus kikapcsolását célozza, és „ismételten kijelentették", hogy ezzel a törvénnyel a zsidókérdés lekerül a napirendről, azt jegyzem meg, hogy a többes szám használata valószínűleg azt jelenti, hogy a vád képviselői sem találtak beszédeimben hasonló kijelentést. Tény azonban, hogy az első zsidótörvény javaslatának benyújtásakor reméltük, hogy a helyzet ebben az értelemben fog alakulni. A második zsidótörvény benyújtásával kapcsolatosan egyébként fentebb ad vád IV. alatt már kitértem mindarra, amit ebben a vonatkozásban az észrevételekben megjegyezni kívánok. 14. / A kormányzó 1938 augusztusi németországi látogatásával kapcsolatban a vádirat indoklása azt állítja, hogy tájékozva voltam Németország további támadó szándékairól. Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy c látogatás folyamán az a felfogás alakult ki bennem, hogy Németország a csehszlovák kérdést megoldásra érettnek tekinti, de hozzá kell tennem, hogy ugyanígy megoldásra érettnek tekintették az angol államférfiak is, amint az nyilatkozataikból, nemkülönben Runciman R. akkori kereskedelmi miniszter prágai missziójából

213 kitűnik. A tervezett német eljárás részleteiről azonban informálva nem voltam. 15. / Hogy Hitler és Chamberlain godesbergi találkozója hogy zajlott le és miként végződött, arról akkoriban szintén nem tudtunk pontos részleteket. A vádirat indoklása e tekintetben az akkori berlini angol nagykövet, Henderson emlékirataira

214 hivatkozik, minden bizonnyal azért, mert más bizonyítékot a tanácskozás eredménytelenségére vonatkozólag nem tud felhozni. Ezeket az emlékiratokat pedig senki nem ismerhette azok megjelenése előtt, hogy tehát én nem tudtam arról, hogy pontosan mi történt Godesbergben, ebből sem a rosszhiszeműség, sem a könnyelműség vádját emelni ellenem nem lehet. 16. / Darányi Kálmánt az 1938. évi nürnbergi pártnapra nem én küldtem ki, hanem Darányi azon személyre szóló meghívás alapján vett részt. 17. / A cseh krízis

215 minket érdeklő lefolyását a valóságnak megfelelően a következőkben foglalhatom össze, szemben azzal, amit a vádirat 14. lapjának 2. bekezdése tartalmaz. A müncheni döntés ránk vonatkozó része közismert, felesleges idéznem. Annak dacára, hogy a velünk azonos módon kezelt lengyel kérdésben Lengyelország azonnal ultimativ módon járt el, és katonai akcióval vette birtokba a követelt területeket, és hogy bent az országban a kormány súlyos támadásoknak volt kitéve, amiért nem volt hajlandó ezt az utat választani, Imrédy és kormánya kitartottak a müncheni 213 Az angol politikus 1931-1937 között volt kereskedelmi miniszter. Az itt említett 1938-as csehszlovákiai küldetését a brit kormány megbízottjaként, de nem tagjaként teljesítette. 214 Neville Henderson: Failure of a Mission. (Egy küldetés kudarca.) London, 1940, HodderStoughton. 2,5 A müncheni szerződést követő diplomáciai fejleményekről és az első bécsi döntés létrejöttének körülményeiről újabban lásd Fülöp-Sipos: i. m. 202-206. p.