Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
hogy ilyen feladatra vállalkozhatnék, de hangoztatta a magyarlakta területek visszacsatolására vonatkozó igény fenntartását. A kormányzó németországi látogatásának idejében került nyilvánosságra a bledi tanácskozás eredménye, amely Magyarország és a kisantant államai között bizonyos közeledést és enyhülést hozott létre. Sztójay Döme tanúvallomásából kiderül, hogy részben Imrédy tartózkodó magatartása a fegyveres részvétel kérdésében, de elsősorban a bledi határozatok nyilvánosságra való hozatala folytán Horthy Miklós németországi látogatásának hangulata igen barátságtalanná változott. Adva volt tehát az a politikai helyzet, hogy Imrédy tájékozva volt Németország további támadó szándékairól, de adva volt az is, hogy a kisantanthoz közeledvén Magyarország nemzetközi tekintetben kedvezőbb megítélésben részesül. A vádlottnak tehát ebben a válságos helyzetben döntenie kellett a tekintetben, hogy Magyarországot milyen irányban vezeti, milyen irányban követi a magyar politikát. 1938 őszén a cseh válság csúcspontját érte el, amikor Hitler, a brit miniszterelnök nála tett első látogatása után, a pesti német követség útján magához hívatta Imrédyt. Tájékoztatta őt a brit miniszterelnökkel folytatott tanácskozásról és nyilatkozatot kért a magyar kormány további állásfoglalása tekintetében. Imrédy egy napon, Kánya Kálmán külügyminiszter kíséretében tett látogatása során ismét hangoztatta a magyar igényeket Csehszlovákia magyarlakta területeire vonatkozóan. Látogatása után került a sor Hitler és Chamberlain újabb találkozására Godesbergben, amelyről köztudomásúvá vált, hogy eredménytelenül végződött. Eredménytelenül végződött ez a tanácskozás, mint az Sir Neville Henderson emlékirataiból kiderült, azért, mert a brit államférfiak ezen a tanácskozáson állapították meg kétséget kizáróan, hogy Hitler szószegő és tisztességtelen tárgyaló fél. Azokat a javaslatokat, amelyeket ő maga tett első találkozásuk alkalmával, és amelyek elfogadása érdekében a brit miniszterelnök, visszatérve Angliába, megnyerte a maga álláspontja oldalára a francia, sőt a csehszlovák kormányt is, a második godesbergi találkozó alkalmával Hitler maga már nem tekintette kielégítőnek. Hitler és a német nemzetiszocializmus erkölcstelen és hitszegő politikai rendszere tehát Godesbergben mindenki számára nyilvánvalóvá lett, és erről Imrédynek mint a magyar kormány vezetőjének tudnia kellett. Ha tudott róla, és nem számolt a német hitszegéssel, ezért bűnös, ha nem tudott róla, azért bűnös, mert sorsdöntő időkben vezető állást vindikálva magának, gondatlanul, lelkiismeretlenül és bűnös könnyelműséggel végezte feladatát. A godesbergi kudarc után, a nürnbergi pártnapon, 170 amelyre a vádlott vezetése alatt állott kormánypárt megbízásából Darányi Kálmán volt miniszterelnököt küldte ki, Hitler az egész világ előtt kijelentette, hogy a cseh Szudéta terület kérdésének rendezésével nem lesz további területi igénye Európában. Kijelentette azt is, hogy egyetlen csehet sem akar a német birodalomban tudni, mert egyetlen célja csupán minden A vádiratban itt tény- és időbeli zavarok vannak. 1938-ban szeptember 12-én rendezték meg a nürnbergi pártnapot, míg Hitler és Chamberlain Bad Godesberg-i találkozója szeptember 22-23-án, tehát a pártnap után zajlott le. Darányi pedig a magyar államvezetés megbízásából október 14-én Münchenben tárgyalt Hitlerrel.
