Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

gyar belpolitikai vonalvezetés oly módon változtatható meg, hogy Magyarország kormányzóját rá kell bírni olyan államférfiak kinevezésére, akik az országot a német kívánalmaknak megfelelően kormányozzák. A német hatóságok ezen útmutatás alapján 1944. március 17-én kormányzót kényszerítették az alkotmányellenes Sztójay-kormány kinevezésére, amely kinevezésre március 23-án sor is került, így tehát vádlott Németországot mint külhatalmat a magyar állam elleni kényszerintézkedésre indítani törekedett.

159 A vád tekintetében a tárgyalásra a Nbr. 20. §-a és a Bp. 16. §-ának első bekezdése értelmében a Budapesti Népbíróság bír hatáskörrel és illetékességgel. Indítványozom a terhelt előzetes letartóztatásának fenntartását. A megidézendők jegyzékét a vádiratom végén közlöm. Indoklás: I. Dr. Imrédy Béla 1891-ben született, mint az ómoraviczai Heinrich család egy oldalágának leszármazottja. Apja Imrédy Kálmán a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének vezérigazgatója és udvari tanácsos volt, Imrédy Béla tehát egy magyar patrícius család légkörében, anyagilag gondtalan körülmények között nőtt fel és végezte tanulmányait. Családja közgazdasági életben működött, és nem tartozott a földbirtokos gentry osztály köréhez. Imrédy Béla tanulmányainak elvégzése után az első világháborúban katonai szolgálatra vonult be, a háború befejezésekor mint főhadnagy szerelt le. Közéleti pályafutása akkor indult meg, kezdetben mint a Sz[ékes]fővárosi pénzügyigazgatóság alkalmazottja, majd 1921-ben a TEBE titkára és főtitkára, 1926-ban pedig a Magyar Nemzeti Bank tisztviselője, 1928-tól kezdve igazgatója és üzletvezetőségi tagja lett. Mint a Magyar Nemzeti Bank vezető igazgatója részben magyarországi gazdasági működésével, részben külföldi, elsősorban angliai kapcsolataival nagy tekintélyre tett szert, és általában a gazdasági élet vezetői benne a magyarjövendő egyik nagy reménységét vélték felfedezni. Imrédy Béla közszereplésének megkezdésekor a magyar nemzet és a magyar gazdasági élet egyik súlyosan válságos korszakát élte. 1931-ben kitört nemzetközi gazdasági válság, mely megbuktatta a 10 esztendős Bethlen-féle rendszert,

160 egyidejűleg lc is leplezte azt a végtelenül könnyelmű, lelkiismeretlen és előre nem látó gazdasági és politikai kormányzást, melyet Magyarországon 1919 augusztusában az ún. „szegedi gondolat" jegyében román fegyverek védelmében hatalomra jutott politikusok követtek. Ez a politika a bosszúállás jegyében indult meg azért, mert az első viE vádpont bizonyítékaként a vádlott, Veesenmayer, Jaross, Rátz, Szálasi, Gera, Gál és Csia vallomásait jelöli meg. 160 A gazdasági világválság nem 1931-ben, hanem 1929-ben robbant ki, a Bethlen-komiány valóban 1931 augusztusában mondott le.