Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
is, hogy a belső kormányzás nyugalma érdekében, de azért is, hogy egy konstruktív szociális jobboldali politika megvalósítása érdekében nagyobb tömegeket állítsak magam mögé, szükségesnek mutatkozik a zsidókérdések átfogóbb szabályozása, mint amilyen az első zsidótörvény volt, és ezért készítettem elő és nyújtottam be parlamenti tárgyalásra a második zsidótörvényjavaslatát, amelyet azután gróf Teleki Pál kormánya képviselt a parlamenti tárgyalásokon és hozott tető alá. Amikor a miniszterelnökséget vállaltam, a kormányzó úrral egyetértettünk abban, hogy a szélsőjobboldali mozgalmat vissza kell szorítani. Az úgynevezett második zsidótörvényt katolikus alapfelfogásommal annyiban tartottam összeegyeztethetőnek, hogy a keresztség teljes értékű kereszténnyé teszi azt a zsidót, aki kikeresztelkedik, azonban bizonyos jellemvonásokat, az ösztönös reakciókat, amelyek a fizikai [konstituciókkal] 103 állnak kapcsolatban, nem változtatja meg gyökeresen, hanem csak képessé teszi az illetőt arra, hogy komoly megtérés esetén lelki tényezőket állítson ezekkel szemben sorompóba, amennyiben ezeket a kereszténység szempontjából kifogásolhatónak tart[ja]. Hivatkozom ebben a tekintetben arra is, hogy egy katolikus író a faji lélekről könyvet írt. 104 1938. nov.-ben a kormányomból kivált miniszterek és az úgynevezett disszidáló képviselők a parlamentben leszavaztak. Én, hogy kormányom mögé szélesebb népi tömegeket állíthassak, a többi reformokon kívül benyújtottam a második zsidótörvényt is. A második zsidótörvény megalkotására vonatkozólag német befolyás nem érvényesült, én magam minden politikai taktikától függetlenül társadalmi [szükségességnek tartottam] 105 . A Magyar Megújulás Pártja megalakulásával olyan jobboldali politikai irányú pártot akartam [létrehozni] 106 , amely a jobboldali értelmiségi elemeket összpontosítja azon célból, hogy a tekintélyelv fokozottabb érvényesítése - de a vezérelv kizárása továbbá egykamarás rendszerű parlamenti rendszer mellett valósítsa meg azokat a szociális reformokat, amelyeket felfogásom szerint nem náci, hanem erősen nemzeti alapon kell megvalósítani. Külpolitikailag pártom határozottan tengelybarát politikát követett. Mikor 1941-ben Magyarország először Jugoszláviával, majd a Szovjetunióval háborúba lépett, az általam akkor ismert tények alapján ezt helyesnek tartottam. Továbbra is a háború egész során mind pártom, mind én magam parlamenti, valamint publicisztikai tevékenységemben azt az álláspontot képviseltem, hogy az ország a tengellyel fennálló szövetségének megfelelően ingadozás nélkül vegyen részt. Veesenmayerrel 1943 tavaszán ismerkedtem meg. Ő akkoriban mint a Standard igazgatósági tagja járt Budapesten. Következő látogatása emlékezetem szerint 1943 nov. vagy dec.-ére esett. 107 Ezen két látogatása alkalmával több ízben találkoztam Utólag beszúrva. Valószínűleg Csuray Károly: A faji lélek (Budapest, 1940, Hollóssy nyomda) című brosúráról van Utólagos javítás, áthúzott szöveg: „tisztséget vállaltam magamra". Utólagos javítás, eredetileg: „képviselni". Veesenmayer 1943-ban másodízben november végén járt Budapesten.
