Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

jából fontos megbízása van, de feltűnt nekem, hogy igen jó politikai információkkal rendelkezik, közel kellett állnia a párthoz és meggyőződéses nemzetiszocialista volt. A március 19-én bekövetkezett német lépésről előre nem voltam informálva, csak a megelőző utolsó napokban értesültem arról, hogy a magyar határ mentén nagyobb német csapatösszevonások történtek. Március 19-én reggel értesültem az eseményekről, és délelőtt még részt vettem az Egyedül Vagyunk által a Magyar Színházban rendezett matinén, ahol azonban beszédemre nem került sor, mert a matinét légiriadó megszakította. Még délelőtt felszólítást kaptam Veesenmayertől, hogy keressem fel a német követségen. Én erre két barátomat, Rátz Jenőt és Rajniss Ferencet küldtem oda tájékozódás céljából. Ők azt közölték velem, hogy Veesenmayer csak informálni akar engem az eseményekről. Megjegyzem, hogy amikor értesültem arról, hogy Veesenmayer megérkezett, az is tudomásomra jutott, hogy nevezett nemcsak mint követ, hanem mint ún. Reichsbevollmächtigter

87 érkezett a kormányzóval együtt ide. Amikor Veesenmayert felkerestem, először az iránt intéztem kérdést hozzá, hogy tulajdonképpen mit jelent a Reichsbcvollmächtigter elnevezés, nem jelenti-e azt, hogy Magyarország valamiféle protektorátusi helyzetbe kerül, mire Veesenmayer megnyugtatott, hogy erről szó sincs, ez csak azt jelenti, hogy ő a diplomáciai státuson túlmenőleg a különböző német Dienststellék

88 felett is áll. Ezután közölte velem, hogy már az úton említette Horthynak az én személyemet mint posszibilis miniszterelnököt, azonban Horthy személyem említését nem fogadta szívesen. Veesenmayer nem mondta Horthynak, de nekem említette és másoknak is, hogy német kívánság az én miniszterelnöki kinevezésem. Én azt válaszoltam, hogy egyrészt ezt csak Horthytól fogadhatnám el, ő illetékes a döntésre, de hangsúlyoztam, hogy három okból nem tartom magamat alkalmasnak, még pedig egészségi állapotom, származási kérdésemnek a közvélemény előtt még tisztázatlan volta, másrészt erős katolikus alapfelfogásom miatt, amelynek folytán metódusaim mások, mint a németeknek. Abban maradtunk, hogy a kormányzóval fogok beszélni. Horthy kormányzó március 20-án délelőtt fél 1 l-re rendelt magához. A kormányzói kihallgatás előtt egy rövid negyedórai beszélgetésem volt Csatay honvédelmi miniszterrel, aki Horthyval együtt volt kint Hitleméi. O röviden tájékoztatott a Horthy-Hitlcr találkozó eredményéről, lényegileg úgy, ahogyan később Horthy vázolta előttem a történteket. Minthogy Horthynál már kb. 5 évig nem voltam kihallgatáson, nehezen indult meg a beszélgetés, amelynek elején Horthy kijelentette, hogy nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, mintha ő nem szeretne vagy gyűlölne engem. Elmondotta, hogy első tárgyalása Hitlerrel a reggeli órákban folyt le, amikor is Hitler szemrehányásokat tett neki, mert különböző más irányú orientációról jutottak hozzá hírek, és közölte, hogy a magyar kormánynak kétszínű politikáját tovább nem tűrheti, nem akar itt is az Teljhatalmú birodalmi megbízott. Szolgálati állomáshelyek.