Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

azokat a reformokat, amelyek az akkori elképzelésem szerint kialakuló nemzetiszocialista új Európában helyünket Közép-Európában biztosítják. 1941 végén vagy 1942 elején parlamenti pártszövetségre léptem a gróf Pálffy Fidél által vezetett Magyar Nemzetiszocialista Párttal. Ennek a pártszövetségnek célja az volt, hogy ezáltal a nyilaskeresztes párttal szemben a legnagyobb ellenzéki pártja legyünk a parlamentnek. A Kállay-kormány ingatag kül- és belpolitikájának ellensúlyozására pártom megbízásából egy memorandumot nyújtottam át Kállay akkori miniszterelnöknek 1943. október l-jén, de lehet, hogy nem személyesen adtam át, hanem elküldöttem neki. A memorandum szerkesztője Rajniss Ferenc volt, de a szerkesztési munkálatokban, illetve a szövegezésben én is közreműködtem, és az tény, hogy a memorandumban foglaltakat magamévá tettem.

84 Eljáró rendőrtiszt ismertet egyes részleteket ennek a memorandumnak szövegéből, úgy, ahogyan azt az Új Magyarság című napilap 1944. április 1-i számában közölte,

85 mire gyanúsított kijelenti, hogy a felolvasott szövegrészekből a szóban forgó memorandum tartalmára ráismer. Az újságcikknek másolata 6.1 alatt a jegyzőkönyvhöz csatoltatik. Veesenmayerrel

86 1943-ban Kocsis János, a Standard villamossági rt. igazgatójának lakásán ismerkedtem meg. Kocsis Jánost már évek óta ismertem, ő közölte velem, hogy Veesenmayer a müncheni egyetemen közgazdasági tanár és a Standard itteni igazgatósági tagja. Ezt helyesbítem akként, hogy ezeket az adatokat, illetve az első adatot nem Kocsistól, hanem mástól, esetleg magától Veesenmaycrtől tudtam meg. Ettől kezdve, amikor Veesenmayer Budapesten volt, néhányszor találkoztam vele, s mint ahogy az abban az időben itt járt más németekkel - pl. újságírókkal - is beszélgettem, vele is beszélgetéseket folytattam, amelyek során ő tájékoztatott a német helyzetről, és viszont érdeklődött a magyar viszonyok iránt. Veesenmayerről akkor még nem tudtam, hogy valami különleges és különösen Magyarország szempontul, fejezet 15. sz. dokumentum. 85 Új Magyarság, 1944. április 1. „A kormány vasárnap teszi közzé program-nyilatkozatát". 86 Edmund Veesenmayer német közgazdász, a birodalmi külügyminisztérium délkelet-európai szakértője volt, aki bizalmas küldetésben több ízben járt a térség országaiban. Titkos tevékenységéhez megfelelő álcázást nyújtott, hogy igazgatósági tagsággal rendelkezett a bécsi Donauchemic AG és a Länderbank AG, valamint a Standard vállalatoknál, mely utóbbinak magyarországi érdekeltsége is volt. Veesenmayer közreműködött az Anschluss, a Cseh-Morva Protektorátus, valamint a szlovák és horvát bábállam létrehozásának előkészítésében. 1943 áprilisában és novemberében a magyarországi helyzetet tanulmányozta és javaslatai alapot képeztek az ország megszállásának politikai tervéhez. 1943. december 10-én kelt jelentését lásd: A Wilhelmstrasse és Magyarország. Német diplomáciai iratok Magyarországról 1933-1944. Budapest, 1968, Kossuth Könyvkiadó. 742-755. p. - Veesenmaycrt, aki 1944. március 15-én az Allgemeine (Altalános) SS-ben Brigadeführer (vezérőrnagy) rangot kapott, Hitler kinevezte a Nagynémet Birodalom teljhatalmú magyarországi megbízottjának és követének. A megszállás után döntő befolyása volt az ország politikai és gazdasági életében. Utasításait Hitlertől Ribbentrop külügyminiszterközvetítésével kapta, neki tett jelentéseket. Az összes magyar polgári hatóság tevékenységét egy kb. 20 főnyi törzzsel felügyelte.