Iratrestaurálás, iratvédelem. A Levéltári Szekció klubnapja 1982 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 2. (Budapest, 1983)

Barkó Gábor: Budapest Főváros Levéltára restauráló műhelye

títás után nem alkalmazható eredményesen. A pauszpapír gyártásakor ugyanis gyantás átitatást alkalmaznak, mely még elöregedett állapotában sem tapad a polietilén fóliához kellő mértékben. Az elsárgult gyanta eltávolítása egyébként is célszerű, hogy ne károsítsa tovább a cellulóz rostokat. Ezért meleg - kb. 50—60 C°-os - alkoholos áztatással kioldjuk a papírból. E művelet után restaurálása már megegyezik az eredetileg is papír alapú tervrajzokéval. A fenti, általános munkafázisokon kívül gyakran előfordul más,, speciális feladat is. Például az újkori facsiszolat-tartalmú papíroknál fennáll a savasodás lehetősége. Ezért ezeknél a papírfajtáknál ellenőrző méréseket végzünk elektromos pH mérővel. Szükség esetén — puffer oldatos - közömbösítést végzünk. Penész vagy korhadás hatására gyakran erősen hiányos iratokat is restaurálunk úgy, hogy a hiányzó részeket még belaminálás előtt pótolnunk kell. Eddig ezt a munkafolyamatot manuálisan végeztük, megfelelő típusú (vastagságú) japán papírral. A módszer rendkívül munkaidőigényes és az anyagfelhasználás sem gazdaságos. Külföldi példákat is felhasználva ezért olyan papíröntő gépet terveztünk, ill. építettünk, mely a fenti munkafolyamatot jórészt gépesíti. Megfelelően összeállított papírpéppel a kívánt vastagságú kiegészítést tudjuk elvégezni. Olyan iratoknál, amelyek ugyan hiányosak, de a megmaradt részek nem pusztultak el, a laminálás elhagyására is van lehetőség ezzel a technológiával. Tervmunkán kívül olyan esetben is végzünk restaurálást, mikor — pl. a könyvkötő műhelyben kötés közben derül ki - restaurálásra is szükség van. Hasonlóan fotózás előtt is szoktunk restaurálni, mikrofilmezésre vagy reprózásra szánt tervrajzokat. Műhelyünk éves kapacitása — a jelenlegi két fővel — mintegy 8-10 000 fóliónyi iratnak megfelelő terv, térkép, ill. iratmenynyiség.