A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Kormos László: A Magyarországi Református Egyház.levéltárai

cj Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára A 18. század második felében alakult ki. Először téka szerinti rendbe gyűjtötték az egyházkerület joghatósága alá tartozó iratokat. Ez a kerületi levéltár a legtipikusabb példája az ún. „vándorlevéltárnak", mely pontosan követte a püspöki székhelyek változását. így került a levéltár Ad ász-Teve Iről Kócsra, Losoncra, Dadra. A vándorlevéltár inkább az egyházmegyékre volt jellemző, amikor is az esperesi székhelyváltozással szállították az anyagot. De a Dunántúli Egyházkerületi Levéltár végleges helyének a terve is csak 1 821 után alakult ki Tóth Ferenc egyházkerületi jegyző javaslatára. A terv azonban nem sikerült: a Levéltár Kócsra, majd Révkomáromba került. Csak 1874-ben vált valóra végleges elhelyezése Pápán. De még itt is vándorol: főiskolából az Ókollégiumba, onnan a Theológiai Akadémiára, majd ismét az Ókollégiumba. A levéltár első jegyzéke 1837-1842 között készült el. A levéltár iratai 1585-ben kezdődnek. Egyházkerületi jegyzőkönyvei azonban csak 1652-től folyamatosak, 1585-től csak ügyviteli iratok maradtak fenn. A pápai Theológiai Akadémia 1 794-től, a református gimnázium 1 789től kezdődően, továbbá a Jogakadémia az 1868-1885 közötti időből, a Kereskedelmi Iskola 1941 -43-ból, a Nőnevelő Intézet 1 896-1949., a Tanítóképző 1870-1949., a Főiskolai Nyomda iratai pedig 1830-1941 között őriznek értékes művelődéstörténeti forrásokat. A levéltár őrzi a Csurgói Református Gimnázium 1790-től kezdődő és a Komáromi Ref. Gimnázium 1 844-től kezdődő iskolatörténetileg fontos iratait is. A püspöki iratok között jelentős állagot képeznek Kanizsai Pálfi János 1611 -1 638-ig terjedő iratai. Az egyházkerületi levéltárban csak két egyházmegyei fond iratai vannak, a Barshonti Egyházmegye 1655-1893. és a Drégelypalánki Egyházmegye 1 707-1952. őrzött iratai. A többi egyházmegyei és egyházközségi iratok az egyházmegyei és az egyházközségi székhelyeken vannak. d) Tiszáninneni Református Egyházkerület Levéltára A református egyházi levéltárak közül az egyik legrendezetebb levéltár, ahol az egyházközségi iratanyagból is nagyobb mennyiséget őriznek. A levéltár 1 735-ben a bodrogkeresztúri konvent után alakult. Levéltári anyaga a szuperintendensi székhelyen - előbb Miskolcon, majd Sárospatakon volt rendezve. Sárospatakon 1890-ben egyesült az egyházkerületi és a Sárospataki Kollégiumi Levéltár, és Tíszáninneni Református Egyházkerületi Levéltár címen áll fenn a mai napig.