A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)

II. Egyházi levéltárak - Beke Margit: Az esztergomi prímási és főkáptalani levéltár

extraserialia et miscellanea (Sorozaton kívüli és vegyes iratok) egyik legérdekesebb misszilis gyűjtemény. Az Archívum Juridico-oeconomicum et directorale (1 61 9-1913) valóban gazdaságjogi és igazgatási iratokat tartalmaz. Ebben az anyagban Titulusok szerint 1 -tői sorszámozva lehet eligazodni. Pl. a Titulus 2. Publico-politica - a Martinovics-perrel, megyei igazgatással kapcsolatos. Tit. 24. Metationalia (Határper) az érsekségen belüli határkiigazításokról ír. De lehet kutatni építészeti, erdészeti, hadjáratokra vonatkozó, úrbéres témákra is. A levéltár harmadik csoportját képezi a Gazdasági levéltár. Ebből terjedelmével emelkedik ki a Számvevőségi iratok (1598-1945). Kisebb egységei az uradalmi számadások, tizedszámadások, számvevői iratok, főpénztári számadások, gazdasági kimutatások, regale szerződések, úriszéki Íratok, kataszteri birtokívek, becsleltárak és vegyes iratok. A Bazilika építési iratai (1762-1 872) tartalmazzák azokat a dokumentumokat, amelyek az építkezésről adnak képet Barkóczytól kezdve Simor érsekig. Kühnel Pál, Pakh János, Hild József, Lippert József, Ferenczy István neve fémjelzi e korszak iratait. A Gazdasági levéltár külön gyűjteményeként szerepelnek az iratok közül kiemelt térképek és tervrajzok. Természetesen más fontos anyag is található a gyűjteményben, amelyből néhányat érdemes megemlíteni. Ilyen a helynökségi iratok. A főegyházmegye területén levő három vicariatusnak megvannak az aktái, az Esztergomi helynökségnek az iratai (1 777-1849) teljesen megtalálhatók, a nagyszombatinak csak könyvei maradtak meg (171 5-1849). Mindkét helynökséget Batthyány József prímás állította fel 1 777-ben. Az esztergomi vicariatus szerepe 1820 után, az érsekség átköltözködése folytán vált fontossá, széküresedés esetén az egyházkormányzatot látta el. Az esztergomi helynöki iratokat Pars-okra (részekre) osztották be - I. II. III. -, ezek időbeli tagolódást jelentenek. A Pars-on belüli kategóriák könnyítik meg a kutatást. Negyedik csoportként említendő az Acta Parochialia, amelyet kiemeltek a sorozatból és abc rendben sorozták be a plébániákat. Az 1 892-ben létrejött Budapesti Helynökség iratai csak 1919-1950 közötti időből maradtak fenn. Az Acta Commissionis Ecclesiasticae (1 782-1 846, Egyházi Bizottság iratai) intézményét II. József hozta létre a Helytartótanácson belül. A bizottság felállításáról, egyházat és államot érintő ügyekről adnak eligazítást a jegyzőkönyvek, összeírások, rendeletek. A Főegyházmegyei Főtanfelügyelőségi iratok (1 891 -1948) iskolai szempontból értékesek. Az egyházmegye területén működő iskolák, óvodák működéséről, személyi ellátottságáról, iskolák felszereléséről, alapítványokról tájékoztatnak. A személyi iratok közül a prímások magánlevéltárán túl kiemelkednek Ipolyi Arnold püspök iratai (1527-1886). Ezek családi levéltárat, saját személyi és tu-