A Levéltári Szekció tanácskozása az MKE XIII. vándorgyűlésén, Kaposvár. 1981 - Magyar Könyvtárosok Egyesülete Levéltári Szekció füzetei 1. (Budapest, 1983)
II. Egyházi levéltárak - Beke Margit: Az esztergomi prímási és főkáptalani levéltár
dományos iratait, más leveleket, okleveleket tartalmaznák. Történeti, művészettörténeti, néprajzi és genealógiai témájuk jelentős. Találhatók iratok néhány intézménnyel kapcsolatban is, mint pl. Esztergomi Érseki Tanítóképző Intézet Mária kongregációjának jegyzőkönyvei, Salvator Intézet tanítóképzőjének anyakönyvei stb. A levéltári anyag a levéltár rendeltetésének megfelelően ma is gyarapodik az érseki hivatal irataival, személyi anyaggal és néha ajándékozással. Az esztergomi főszékesegyházi káptalan eredetét a 11. sz.-ra vezeti vissza. A káptalan feladata volt, hogy az érseket teendőinek ellátásában segítse: az egyházkormányzatban, a székesegyház körüli szertartásokban, a káptalani iskola ellátásában. A káptalanban egyes tagok más és más tisztséget, feladatot kaptak. A nagyprépost (praepositus major) ennek a testületnek a feje volt, aki a káptalan jogait féltő gonddal őrizte. Az olvasókanonok (lector) az írásbeli ügyintézést végzi, majd a hiteleshelyi tevékenységet irányította és az iskolát igazgatta. A sublectort nevezték ki mellé segítőtársul. Az éneklőkanonok (cantor) feladata zsolozsmavégzéskor a kar igazgatása, a káptalani iskolában ének és zene tanítása volt. A succentor segítette őt munkája elvégzésében. Az őrkanonok (custos) őrizetére bízták az egyházi felszereléseket, valamint a pecséteket. Ok kolumnáris tagjai voltak a főkáptalannak. További tagok voltak a prépostok (praepositi), akik az Esztergomban levő társaskáptalanok elöljárói, jelesen a szentgyörgymezei, szentistváni és szenttamási. E testületben kaptak helyet a főesperesi kerületek élén álló főesperesek (archidiaconi), továbbá az oltárvagy kápolnaigazgatók, akiknek gondozására bíztak egy-egy oltárt vagy kápolnát. A mesterkanonokok a káptalani iskolában tanítottak. A káptalant kiegészítette a kórus, amelynek tagjai nem voltak kanonokok. A testületnek volt 39 tagja is, ma 22 a létszám. Vannak olyan egyházi személyek, akik érdemeikre való tekintettel tiszteletbeli kanonokok, ők azonban nem tartoznak a káptalanhoz. A székeskáptalanról kezdeti időszakban az esztergomi érsek gondoskodott anyagilag. Idővel azonban adományozások, örökségek révén saját birtokhoz jutott, elsősorban a főegyházmegye területén, de voltak exempt birtokaik is. A káptalanok hiteleshelyi tevékenysége közismert. Az esztergomi káptalan is munkája során autentikus pecséttel bírva okleveleket bocsátott ki, így Írásbeli jelentősége növekedett. Ezzel a tevékenységgel függ össze az ún. „országos" levéltár, amelynek anyagát a megyei levéltár őrzi. A káptalan egyéb működése során keletkezett iratok képezték az ún. „magánlevéltár'-t. A 19. sz.-ban érte el a káptalani birtok legnagyobb kiterjedését. A következő uradalmakat folglalta magába:
