Forrai Attila - Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei III. 1970. október 31. - 1980. március 5. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 15. Levéltári segédletek 8. (Budapest, 2011)
Bevezető
Peják Emilt, a Bp. PB PMO osztályvezetőjét az Oktatási Igazgatóság vezetőjének,100 beosztását a XVIII. Kerületi PB első titkárává történt kinevezése után korábbi helyettese, Kurucz István vette át. A Bp. VB „a következő főbb feladatokat szabta az Intézmény számára: biztosítani az előző három oktatási intézményben (Amerikai úti pártiskola, Ajtósi Dürer sori pártiskola, Benczúr utcai Esti Egyetem) folyó képzés törés nélküli folytatását; kialakítani az új intézmény belső szervezeti rendjét és munkastílusát; tovább javítani az oktatás minőségét, hatékonyságát, a párthatározatok, a párt politikájának és eszméjének színvonalasabb, céltudatosabb képviselete útján.”101 A Végrehajtó Bizottság sikeresnek ítélte az oktatásirányító tevékenységét, hiszen a IX. és a XI. kongresszus közt 6 000-ről 24 000-re emelkedett a politikai képzésben résztvevő hallgatók száma.102 A hallgatói létszám erőteljes növekedéséhez az is hozzájárult, hogy a felsőfokú politikai végzettséghez kötött munkakörök száma Budapesten lényegesen magasabb volt, mint a Politikai Főiskolára javasolhatók kerete. Az Oktatási Igazgatóság továbbá olyan káderek politikai képzését is ellátta, akiknek az állami vezetőképzés és továbbképzés keretében kellett volna tanulniuk.103 A káderképzés érdekében a párt rengeteg embert iskolázott be. Csupán szemléltetésként néhány adat: 1972 és 1975 közt az Oktatási Igazgatóság különböző tanfolyamain 35 570 fő vett részt.104 A Bp. PB felügyelete alá tartozó pártiskolák közül az MLEE-n tanulók létszáma emelkedett a leglátványosabban: a kezdeti 403 főről 1966-ra 10 000-re növekedett a létszám, 1985-ben pedig több mint 33 000-en tanultak az Amerikai úti épületben. A pártoktatásban nem csak párttagok vettek részt, az 1970-es években 40%-uk pártonkívüli volt.105 1976-ban már azt javasolták, hogy az egyéves pártiskolára és a hároméves általános tagozatokra a pártszervezetek ne javasoljanak olyan kádereket, akik állami egyetemeken, főiskolákon középfokú politikai végzettséget szereztek (ez kb. 20% volt), mert őket magasabb követelményeket támasztó oktatási formákra kell irányítani. Elsősorban a szakosító és a speciális tanfolyamok feladata volt a vezető propagandisták, valamint a felső és középszintű káderek pártiskolán kívüli képzése és továbbképzése.106 Az egyéves pártiskola az alapfokú politikai végzettséggel rendelkezőkkel középfokú szinten ismertette meg a marxizmus-leninizmus három alkotórészét (filozófia, politikai gazdaságtan, tudományos szocializmus). Az öthónapos pártiskola a politikai felkészültséggel még nem rendelkező 100 BFL XXXV. I .a.3. I 10. öe. ( 1972. október 5.) 120. o. 101 BFL XXXV. I .a.4. 781. őe. ( 1988. május 11.) 27. o. 102 BFL XXXV. 1 .a.4. 496. őe. (1976. december 3.) 17. o. 103 BFL XXXV. 1 .a.4. 402. öe. (1973. május 25.) 43-70. o. 104 BFL XXXV. 1 .a.2. 6. őe. (1975. március 1.) 505. o. 105 BFL XXXV.l.a.4. 535. őe. (1978. június 14.) 56. o. A párttagság mellett a pártoktatásról szóló statisztikákban nyilvántartották a nők, a fiatalok, a társadalmi munkát végzők, a fizikai munkások és a vezetők arányát is. 106 BFL XXXV. 1 .a.4. 496. öe. ( 1976. december 3.) 23-24. o. 37
