Rácz Attila - V. László Zsófia: A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága vezető testületeinek napirendi jegyzékei II. 1962. október 31. - 1970. október 23. Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció 14. Levéltári segédletek 7. (Budapest, 2010)
Az MSZMP budapesti vezetése 1962 és 1970 között
párttagot általában csak a tagjelöltek közül lehet felvenni, ha a jelölt a tagjelöltség ideje alatt munkájával és magatartásával méltónak bizonyult a párttagságra. A budapesti, illetve a megyei pártbizottságok jogosultak kivételes esetekben tagjelöltség nélkül, vagy a tagjelöltségi idő eltelte előtt is felvenni a párttagokat.” A tagjelöltségi idő 1 év volt, amely egy alkalommal hat hónappal volt meghosszabbítható „ha a tagjelölt még nem alkalmas a párttagságra”. Ha a hosszabbítási idő letelte után a taggyűlés újra elutasította a felvételt, akkor meg kellett szüntetni a tagjeiöltséget. „A tagjelöltek a taggyűléseken tanácskozási joggal vesznek részt. Nem választók és nem választhatók.”1 Az MSZMP IX. kongresszusa jelentősen megváltoztatta ezt a rendszert, ugyanis megszüntette a tagjelöltség intézményét.5 6 A pártba való belépés feltétele ekkortól két olyan párttag ajánlása lett, akik legalább három éve párttagok voltak és két éve „közös tevékenység alapján” ismerték a jelentkezőt.7 Biszku Béla a következőképpen magyarázta a változás okait: „A felszabadulás után 21 évvel minden lehetőségünk megvan arra, hogy a párttagnak jelentkezőket magatartásuk, munkájuk, nézeteik alapján már a felvételük előtt alaposan megismerjük; a tömegszervezetekben pedig társadalmi munkát végezhetnek. 1945 óta hazánkban új nemzedékek nőttek fel. Olyanok váltak érett emberekké, akik már a mi társadalmunkban alakították ki életfelfogásukat; lényegesen megváltoztak tehát a tagfelvétel objektív körülményei.”8 Kiemelten kezelték az 1945 előtti ún. régi párttagok és a munkásmozgalom szereplőinek ügyét, akiknek erkölcsi-politikai megbecsüléséről és a pártéletbe való erőteljesebb bevonásáról az MSZMP KB Titkársága még 1957. július 19-én határozott.9 A régi párttagok ügyeivel 1962-ig a pártbizottságok mellett működő külön bizottságok foglalkoztak. Ekkor a PTO vette át munkájukat, a régi párttagok személyi kartonjaival együtt, azzal a feladattal, hogy minden legalább 25 éves párttagsággal rendelkező személyt vegyenek fel a régi párttagok nyilvántartásába.10 5 MSZMP 1962. 474., 476M77. o. 6 A tagjelöltfelvételt az MSZMP PB 1966. október 18-ai határozata alapján november 1-jével le kellett zárni, a tagjelöltek pártba való felvételéről pedig 1967. január 31-ig dönteni kellett. MÓL MSZMP Politikai Bizottság iratai (a továbbiakban: M-KS-288.5.). 407. őe. (1966. október 18.) 3., 41. o. 7 MSZMP 1966. 486. o. 8 Biszku Béla: A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítása. In: MSZMP 1966. (a továbbiakban: Biszku 1966.) 87. o. 9 Az erkölcsi-politikai megbecsülés anyagi és szociális támogatást jelentett, ami fizetés- és nyugdíjkiegészítéssel, kitüntetésekkel, üdülési lehetőséggel, orvosi ellátással, idősek otthonában való elhelyezéssel járt. A pártapparátust ugyanakkor előre meghatározott arányban régi párttagokkal töltötték fel. MÓL Az MSZMP KB Titkárság iratai (a továbbiakban: M-KS-288.7.). 10. őe. (1957. július 19.) 4., 43M5. o. és uo. 15. őe. (1957. október 18.) 6-7., 35-39., 70-78. o. Az MSZMP KB Titkárság 1957. október 18-ai határozata. 10 MÓL Az MSZMP KB iratai (a továbbiakban: M-KS-288.4.). 43. őe. (1961. szeptember 12.) 100-107., 140-143., 147-148. o. Az MSZMP KB 1961. szeptember 12-ei határozata. 12
