Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Bevezetés

Surányi-Unger Tivadar: Budapest szerepe Magyarország gazdasági életében 1925-1934. 1. kötet. /Statisztikai Közlemények/. Budapest Szfőv. Statisztikai Hivatala, 1936. 364.p.

A repertóriumban szereplő vállalatokról megjelent fontosabb üzemtörténeti monográfiák és tanulmányok:

Dr. Farkas Elemérné-Dr. Meggyest László-Dr.Káposztás István: Egy

budapesti gépgyár története 1885-1976. Ganz Villamossági Müvek óbudai Gyára. Budapest, 1979. 3H. P. /Lásd a XI 112, XI 168, XI 169, XI 17o, XI 171, XI 172, XI 173# XI 174, XI 142 törzsszámú fondot/.

Fülöp János: A Láng Gépgyár száz éve. Gondolatok egy névjelről. /H.é.n./

Jenei Károly-Sárközi Zoltán-Szilágyi Gábor: A Gábor Áron Vasöntöde és Gépgyár története /1862-1962/. Táncsics Könyvkiadó. Budapest, 1962 . 224.p.

Tirscher László: A Láng Gépgyár gőzturbinagyártásának története.

Technikatörténeti Szemle. 5. évf. 1968-1970. 1-2. szám. 211-218.p.

Tóth Imre: Az ELzett-gyár története. Tanulmányok Budapest múltjából. 19. kötet. 1972. 433-460.p.

2./ Tájékoztatás az iratanyagról

Budapest Főváros Levéltára a kapitalista korszakból 82 bu* dapesti vas-, fénw és gépipari vállalat iratanyagát őrzi, összesen 166,85 ifm. terjedelemben. A repertórium 5o fond anyagát tartalmazza, 16o,69 ifm. összterjedelemben. Közülük 42 vállalati, 8 pedig önálló Jogi személynek minősülő vállalati nyugdíjpénztári fond.

A Budapest Főváros Levéltárában őrzött, zömmel közép- és kisüzemi, sőt gyakran csak műhelyszintű gazdasági fondok iratanyaga általában szerény terjedelmű. Igen sok a kifejezetten minimális iratmennyiséggel rendelkező töredék - közte számos vas-, fém- és gépipari - fond is. Ez utóbbi tény is egyik magyarázata annak, hogy a repertórium nem öleli fel az iparághoz tartozó fondjaink összességét.

11 -