Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Bevezetés

kis- és középüzem fellendülését, továbbá a kimondottan háborús termelésre berendezkedő vállalat alapítását vonták maguk után.

A fővárosi vas- fémipar azonban összességében nem tudta kihasználni a háborús konjunktúrát. Az ágazat zömét alkotó feldolgozó és tömegcikkipari jellegű vállalatok termelése erősen visszaesett, főleg a leszűkült exportlehetőségek, a nyersanyag- és munkaerőhiány miatt. Ezzel magyarázható a budapesti vas- fémipar összességére jellemző szerény fellendülés, amely az üzemek számát tekintve /1938-246 vállalat; 1943-258 vállalat/ 5 százalékot, a munkáslétszám esetében /1938- 16 836 munkás; 1943» 17 449 munkás/ pedig mindössze 3,6 százalékot ért el. A gépgyártó ágazat összességében is ki tudta használni a lehetőségeket: az üzemek számában /1936» 156 vállalat;

1943« 2o5 vállalat/ bekövetkezett 31»4 százalékos gyarapodás, valamint a munkáslétszámban /1938- 29 lol munkás; 1943» 61 985 munkás/ elért 113 százalékos ugrásszerű fellendülés kifejezetten a hadikonjunktúra következménye volt.

A felfokozott háborús termelés kapcsán jelentősen megnőtt a magyarországi gépgyártáson belül a főváros szerepe: a korábbi 61 százalékkal szemben 1943-ban Nagy-Budapesten összpontosult az ágazat vállalatainak 87,9 százaléka. A vas- és fémipar területén - ugyancsak az 192o-as évek végéhez viszonyítva - szintén némi emelkedés mutatkozott, amennyiben az ágazat országos szintjén belül a fővárosi vállalatok 8o százalékot képviseltek. Az ország vas-, fém- és gépipari munkásságának 1943. évi összlétszámából 68,5 százalékot foglalkoztattak az iparág nagy-budapesti vállalatai.

A II. világháború következményeként a magyar gyáripart rendkívül súlyos, 2 milliárd 42 millió P-t kitevő összkárosodás érte. A legérzékenyebb veszteséget ezen belül - a vegyipar és a textilipar mellett - a vas-fémipar /236 millió P = 11,6 százalék/, valamint a gépipar /712 millió P = 34,9 százalék/ szenvedte el. A Vas-, fém- és gépipar helyreállítása, termelésének megindítása - az iparág központi helyzetéből adódóan - elsőrendű, ugyanakkor nehéz és összetett feladatot jelentett. A problémák a közvetlen háborús károkon túlmenően - elsősorban a fővárosban - a villamosenergia ellátás zavaraiból, a helyi közlekedés bénultságából, valamint a nyersanyagellátás gyen-8