Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Bevezetés

geségeiből fakadtak. Mindezek ellenére a harcok elmúltát követően azonnal megkezdődött, és 1945 nyarának elejéig már befejezéshez közeledett az üzemek helyreállítása. A termelés megindításában nagy szerepe volt a szovjet hadsereg részére végzett munkáknak*

A magyar - és benne a nagy-budapesti - vas-, fém- és gépipar 1945-1946-ban zömmel állami rendelésre dolgozott. Az újjáépítés feladatai, valamint a jóvátétel! szállítások fokozott erőfeszítést igényeltek az iparágtól, ugyanakkor azonban a magyar ipar fejlődési ütemét messze meghaladó fellendülését, gyors gazdasági talpraállását is elősegítették. Termelése az "államosítás éve"-ként jellemzett 1948-as esztendőben - a nehézipar részeként - már 24 százalékkal meghaladta az 1938. évi szintet.

Ennek a Magyarország gazdasági életében oly kiemelkedő szerepet játszó fővárosi vas-, fém- és gépiparnak alkották számottevő hányadát /kb. lo-12 százalékát/ azok a jóréemt középüzemi, valamint nagyüzemi alsó és középkategóriába tartozó vállalatok, amelyeknek iratanyagáról a jelen repertórium ad tájékoztatást. A középüzemek jelentőségéről, a budapesti gyáriparban elfoglalt helyéről általánosságban már történt említés. Még pontosabban lemérhetjük a kötetben ismertetett vállalatok valódi súlyát, ha velük kapcsolatban néhány tényt külön is megemlítünk.

Közismert az a szerep, amelyet például a Láng-gyár a turbina gyártásban, a Csonka-gyár a motorizációban, a Röck-gyár a malomipari gépek előállításában betöltött. Egy-egy uj termék magyarországi bevezetésében - többek között - a Harmatta Rendszerű Csőgyár /elektromos hegesztésű csövek/, a Roessemann és KUhnemann-cég /vasúti biztosító berendezések/, a Magyar Acélárugyár /vasúti acél hordrugók/, a Kollerich-cég /drótszövetek, sziták/ vállalt úttörő feladatot. Különleges szempontok kiemelése nélkül is jelzik a vállalat súlyát a magyar ipar olyan reprezentánsai, mint a Budapest-Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt., az Elzett-gyár, a Budafoki Zománcedény-, Fémáru- és Elektromosgyár, a Magyar Radiátorgyár, a Magyar Vegyipari Gépgyár, az Oetl-gyár - hogy csak a legismertebbeket említsük. És végezetül: a repertorizált vállalatok döntő többségénél megtalálható élénk - gyakran rendkívül széles körű - export-import kapcsolatok is- 9 -