Ságvári Ágnes (szerk.): Budapest főváros levéltárában őrzött jelentősebb kapitalista kori vas-, fém- és gépipari fondok - Levéltári dokumentáció 8. - Levéltári segédletek 3. (Budapest, 1984)

Bevezetés

ország vas-, fém-gépipari munkásságának Mmár csak" 49,4 százalékát foglalkoztatták a budapesti szakmabeli üzemek. Ez a csökkenő szerepkör csak kisebb részben tulajdonítható közvetlenül az iparág fővárosi vállalatainak: a meghatározó fő ok a vidék vas-, fém-és gépiparának lendületesebb fejlődése volt.

Az 1929-1933.évi világgazdasági válság a vas-, fém-és gépipart sújtotta a legérzékenyebben. A vas-fémiparon belül főleg a vas- és acélgyártó vállalatokat, valamint a drótkötél-, vasfonal-, kábeles drótgyártó üzemeket érte a legnagyobb károsodás. A gápgyártáB hely zete egyértelműen kritikussá vált. Fővárosba koncentrálódó iparágról lóvén szó, annak válsága Budapest gazdasági életére gyakorolta a legsúlyosabb hatást. Az üzemek számát tekintve a pusztítás mértéke még nem tűnik jelentősnek: a budapesti vas-fémipar esetében 9 százalékos /l929-2ol vállalat; 1933*191 vállalat/, a gépgyártásban 5,5 százalékos /1929-129 vállalat; 1933-122 vállalat/ volt a csökkenés. A munkáslétszám alakulása már reálisabb képet mutat. A jelzett évek adataiból kitünően a vas-fémiparban 2Ö,5 százalékkal /1'3 o79 munkás - 9 35o munkás/, a gépgyártásban 44,5 százalékkal /21 879 munkás - 12 122 munkás/ esett vissza a foglalkoztatottak száma. A válság pusztító hatását a legszembetűnőbben a termelési érték összegének alakulása mutatja, amely a vas-fémiparban 49 százalékkal, a gépgyártásban 67 százalékkal zuhant vissza.

A válságot követő fél évtized alatt az iparág még nehezen szerezte vissza korábbi pozicióját. A vas-fémipar számára a javuló exportviszonyok, valamint az 193o-as évek derekától jelentkező katonai rendelések teremtették meg annak lehetőségét, hogy a termelési érték 1938-ban végre elérhette az 1929.évi szintet, A gépgyártó ágazat depressziója jobban elhúzódott: 1938.évi termelésének értéke csak megközelíteni tudta az 1929, évi eredményt. Az 1938 elején meghirdetett, a katonai felkészülést nyíltan bevalló "győri program" azonban már nemcsak az újra bontakozó válság kitörését akadályozta meg, hanem egy több éves háborús konjunktúra alapját képezte. A program alapján kiadott katonai rendeléseken zömmel a nagy-budapesti, valamint a borsodi és győri gépgyárak, vas- és fémipari vállalatok osztoztak.

A hadiszállítások azonban nemcsak a nagyvállalatok, hanem egy sor- 7 -