Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XV. Családok, személyek

A Mátéka (Matyéka) család iratai (1850-1945) egy Csehországból 1800 körül bevándorolt család tagjainak változatos életútját mutatja be. Ezek között említésre méltó Mátéka Éliásné budai rövidáru üzletének számadási könyve. Budapest két világháború közti idegenforgalmára vonatkozóan fontos forrást jelentenek Matéka Bélának — az Idegenforgalmi Hivatal első titkárának — javaslatai, cikkei, valamint az általa szerkesztett propaganda-kiadványok. A Rezey-Vavrek család iratai (1855-1900) elsősorban a család levelezését tartalmazza. Legértékesebb darabjai a Makk-féle összeesküvésben részt vett Rezey Józsetbez írt emigrációs levelek, köztük Makk József ezredes (1855) és Deák Ferenc (1867) egy-egy levele. Az egyes személyek iratai között főleg jogászok, mérnökök, kereskedők, polgárok, valamint jelentős politikai, történeti személyiségek iratai találhatók. Forrásértékük esetleges, az anyagok jó része töredékes, hiszen főleg ajándékozás, iratmentés útján kerültek a levéltárba. Néhány valóban jelentős személy hagyatékára térünk csak ki. Táncsics Mihály publicisztikai és irodalmi jellegű kéziratai 1845 és 1878 között keletkeztek, egy részük máig is publikálatlan. Szokoly Viktor lapszerkesztő hagyatéka (1868-1898) a máig megvalósulatlan budapesti 1848^9-es szabadságharcos emlékmű XIX. századi történetére vonatkozik. (Gyűjtőívek, pályázatok, levelezések, cikkek.) Glück Frigyes szállodatulajdonos szakmai, múzeumgyarapítási, jótékonysági tevékenységének dokumentumai közül a tanonciskolákra, egyesületekre, aNemzeti és az Iparművészeti Múzeumnak tett adományokra vonatkozó fonások értékesek. Medriczky Andor fővárosi hivatalnok aktív tevékenységet fejtett ki a Gül Baba mecset felépítése érdekében. Iratai (1925-1942) fényt vetnek a magyarországi mohamedánok szervezeteire és külkapcsolataira. Macho György pesti kereskedő levelezése (1825-1839) egy ún. görög kereskedő kiterjedt üzleti kapcsolatait dokumentálják. Forbáth György mérnök 1918-ban oroszországi hadifogságból tért vissza. ,,Az Orosz forradalom" c. egykorú beszámolója érdekes forrás. Budinszky László ügyvéd a Szálasi-kormányban igazságügy-miniszter volt. Néhány peres irat és levelezés a nyilas mozgalomra vonatkozik. Büchler Bertalannak, a pesti izraelita hitközség pénzügyi elöljárójának iratai között a hitközség zárszámadási jelentése és költségvetése maradt fenn 194 l-l 944ből.