Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XV. Családok, személyek

Schoen Arnold hagyatékának a levéltárba került része művészettörténeti, építészettörténeti kutatásokat segíthet. Küián Géza minisztériumi tisztviselőnek és tanítónő feleségének háztartási naplói (1910-1930) az életmód-kutatásnak lehetnek fontos forrásai. Havi és éves összesítésben találhatók a bevételek (fizetés, totalizatőr, nyereség, ajándék, váratlan, takarék) és a kiadások (lakbér, konyha, cselédség, háztartási apróságok, fűtés, villany, posta, újság, villamos, személyes, szórakozás, rendkívüli) feljegyzései. Harrer Ferenc iratai főváros-történeti szempontból a legértékesebbek, ezért érdemes az anyagról bővebb ismertetést nyújtani. Harrer Ferenc édesapja óbudai polgármester volt, ő maga pedig 1896-tól állt fővárosi szolgálatban. Hosszú pályafutása során 1918-ban alpolgármester, 1925-1942 között a Törvényhatósági Bizottság tagja volt, évtizedeken át dolgozott a Fővárosi Közmunkák Tanácsában. Az 1930-as években felsőházi tag, 1949-től országgyűlési képviselő, az 1960-as években a Hazafias Népfront alelnöke volt. Munkásságának legjelentősebb részét várospolitikusi, közigazgatási és városfejlesztési tevékenysége alkotta. Városrendezési- és fejlesztési irányelveket, programokat, vonatkozó jogszabályokat dolgozott ki. Sokat foglalkozott a Nagy-Budapest-koncepció elméleti és gyakorlati előkészítésével, részletes előtanulmányokat publikált a Budapest-környéki települések területi, demográfiai, társadalmi, civilizatorikus viszonyairól. Irathagyatéka tematikusán és kronologikusan rendezett: tanulmányaira, katonai szolgálatára vonatkozó okmányok; hivatali működésére vonatkozó iratok; kinevezések, újságcikkek, előterjesztések, tervezetek, beszámolók, levelezések; 191819-es szereplésének dokumentumai: újsággyűjtemény, a Néptanács alakuló ülésének jegyzőkönyve, levelezések, a gyöngyösi kormánybiztossággal kapcsolatos iratok, visszaemlékezések; tudományos és társadalmi tevékenységére vonatkozó iratok; városrendezési tervezetek, egyetemi magántanári iratai, a Városok Szövetsége kongresszus-sorozatának levelezései, programjai, felsőházi ülésjegyzőkönyvek, törvényjavaslatok, az Urbanisztikai Társaságban végzett munka iratai a telekrendezés és újjáépítés tárgyában, országgyűlési jegyzőkönyvek 1949-1969. Külön említést érdemel „Egy magyar polgár élete" című önéletrajzának kétkötetes kézirata, melynek csak első kötete jelent meg 1968-ban nyomtatásban. Pakots József és fia, György iratai fontos forrást képeznek. Pakots József író és politikus, Vázsonyi Vilmos Községi Demokrata Pártjának kiemelkedő alakjaként, valamint törvényhatósági bizottsági tagként és parlamenti képviselőként jelentős szerepet játszott Budapest politikai életében. Hagyatékában megtalálható sze-