Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

III. A peremkerületek 1950-ig

sítése előtt, a Fővárosi Közmunkák Tanácsát megalkotó 1870:X. tc. tartalmazott olyan kitételt, amely szerint a testület hatásköre bizonyos esetekben a főváros határain is túlterjedt. Az 1889.XLVI. tc. a fővárosi rendőrség hatáskörét a szomszédos Újpest és Rákospalota községek területére is kiterjesztette. Továbbment ennél az 1912:LV. tc, amely a fővárosi rendőrséget mondta ki illetékes hatóságnak Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrinc községek területén. Ezt a iéjlődést tette teljessé az 5047/1919. M.E. rendelet, amely a rendőrséget államosítva, a főváros egész környékét a budapesti főkapitányság másodfokú rendőrhatósága alá rendelte. A törvényszék, az ügyvédi kamara, a tanfelügyelőségek, a pénzügyigazgatóságok és a társadalombiztosító kerületi pénztárak területi beosztása is tükrözte e települések sajátos helyzetét. A 3100/1922. M.E. rendelet értelmében a Budapestet körülvevő települések egységes választókerületet alkottak. A székesfővárosi közművek közül csupán a Gázművek látták el Újpest és Kispest gázszolgáltatását. A városrendezésről szóló 1937:VI. tc. hatalmas lépéssel vitte előre a környékrendezés kérdését. Ez a törvény a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe utalta a főváros környékét. Az l.§ általános és részletes városszabályozási tervek elkészítését rendelte el. A városok kötelesek voltak kijelölni a városias kialakításra szánt területeiket, megakadályozva ezzel a főváros határain túli rendszertelen települést és a környéki lakosság további kirajzását. A szabályozási tervek hosszú távra, egységesen rendezték a főváros és környékének településszerkezetét. Ez a szinte teljesen összefüggő települési öv 23 községet, illetve várost foglalt magába. Ez utóbbiak (Újpest, Rákospalota, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc és Budafok) a múlt század 80-as, 90-es éveinek urbanizációs fejlődése (gazés villanyvilágítás bevezetése, csatornázás, utakkikövezése, iskolák, kórházak építése, a közúti vasutak villamosítása, helyiérdekű vasutak építése, utcák fásítása stb.) révén járták végig a községből várossá válás „ranglétráját": előbb nagyközséggé, majd rendezett tanácsú, az 1929:XXX. tc. értelmében pedig megyei városokká alakultak. (Ezekhez járult még Csepel közvetlenül az egyesítés előtt.) A további 16 község nagyközségként érte meg a Budapesttel való egyesítést. A főváros környéki községek eltérő státusza miatt a kutatóknak szükséges megismerniük a községi és városi igazgatás mechanizmusát. A községekről, mint az alsó fokú igazgatás szerveiről, először az 1871:XVIII. tc. rendelkezett, amit az 1886:XX. tc és az 1929:XXX. tc. követett. A törvények a községek három szervezeti fokozatát ismerik el: rendezett tanácsú városok, nagy-