Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)
I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai
jegyzőkönyvek (1855-1860), ügyviteli iratok (1854-1861), míg az árvapénztár iratai 1855-től maradtak ránk (egészen 1873-ig, mivel ezek az iratok az egységes irattári rendben nem választhatók szét, ezért magukba foglalták a bizottság jogutódainak árvapénztári iratait is.) 1861-től az árvaügyek intézése a tanács szerveként működő Arvaszékhez került, amely felett Óbuda Mezőváros Törvényszéke gyakorolt felügyeletet. A tanács 1871-től mint gyámhatóság felügyelte az árvaügyek kezelését. Árvaszéki számadások 1861-1873 között maradtak ránk, tanácsi gyámhatósági iratok pedig 1873ból. 1869-ből fennmaradt egy árvanyilvántartás, amely részletesen tartalmazza az árvák és gyámjaik, valamint az árvák vagyonának adatait. A tanács feladatai között szerepelt a városi és átutazó szegények, betegek ellátása is. Erre a célra 1777-ben magánszemélyek és céhek adományaiból községi Szegényházat létesítettek. A Szegényház az 1840-es években kórházzá alakult át. Az intézmény fenntartására létesített alap adományok, hagyatékok, vigalmi díj és bírságpénz révén jelentősen gyarapodott. Az alap vagyonáról és annak kezeléséről nyilván tartások és számadások is fennmaradtak az 1777 és 1869 közötti időszakból. A kórházzá alakult Szegényház mellett az 1820-as évektől Szegény intézetet is létrehoztak Óbudán. Az intézet, melynek elnöke a helybéli plébános volt, a szegények és koldusok segélyezését és elszállásolását templomi gyűjtésekből, hagyatékokból finanszírozta. A Szegényintézet számadásait — melyek 1829 és 1871 között maradtak fenn — a tanács és a 40-es évektől az uradalom is felülvizsgálta. Építésügy A városépítészet, városrendezés terén a múlt század második feléig nem rendelkezünk homogén forrással. A községi építkezésekre vonatkozóan a tanácsülési jegyzőkönyvek, illetve iratok szolgáltatnak adalékokat. 1861-ben jött létre a tanács szerveként, a városkapitány elnöklete alatt az Építési Bizottság, amely a városegyesítésig, 1873-ig tevékenykedett. A bizottság a bemutatott tervek és a helyszíni szemle alapján hagyta jóvá az építkezéseket, átalakítási munkálatokat. A bizottság ülésjegyzőkönyvei csak 1868—69-ből maradtak fenn. (Az 1861-73 között keletkezett építési tervek ismertetését lásd a tervtárról szóló fejezetnél.)