Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

Városgazdái kodás Óbuda esetében nem beszélhetünk Pest vagy Buda városokhoz hasonló színvonalú városgazdálkodásról, hiszen a település közvetlen földesúri fennhatóság alatt lévén igen csekély jövedelemmel rendelkezett. A település pénzgazdálkodási tevékenysége lényegében az állami és földesúri adók és a községi hozzájárulások adminisztrálásában merült ki. Nem is épült ki erre a célra külön hivatalszervezet, a városi jövedelmek kezelésére is csak 1803-tól rendszeresítették a városgazda tisztségét. A hadiadó (contributio, died) beszedésére külön állami adóbeszedőt (Contributrions Einnehmer, Portions Einnehmer) alkalmaztak, aki a hadiadópénztárat (Conntributions-Cassa) kezelte. Az uradalommal kötött szerződések értelmében az óbudai jobbágyok földesúri terheiket — a dézsmát és a földesúri haszonvételeket kivéve — egy összegben váltották meg, ez volt a taksa (Grundgeld). Ezt az összeget, valamint a községi hozzájárulást a községi adószedő, majd 1800-tól az állami adó beszedője szedte be és vezetett róla elszámolást. Az 175 l-l 852 közötti községi számadások így az állami adó beszedőjének nevében keltek. A szőlődézsmát és az egyes gazdák által gyakorolt földesúri haszonvételeket (mészárszék, malom, kocsma, pálinkafőző, téglavető) az uradalommal kötött szerződés (Contract) szerint külön kellett megváltani. Ennek adminisztrálását a földesúri váltságösszeg beszedője (Contracts-Einnehmer) kezelte, ő teljesített kifizetéseket a Contracts-Cassaból a dézsmálás költségeire, a földesúri szerződés és az egyházi tized körüli alkuhoz, a téglaégető, szeszfőzde karbantartására stb. A szőlődézsma és a földesúri haszonvételek megváltásának számadásai 1786-1872 közötti időszakból maradtak fenn. A szőlőbirtokos gazdák a birtok nagysága szerint külön községi hozzájárulást is fizettek, amelyet szőlőhegyi utak karbantartására, szőlőcsőszök fizetésére fordítottak, ezek elszámolása az 1773-1852 közötti időszakot öleli fel. A két pénztár (Contributions- és Contracts-Cassa) közötti elkülönülés nem volt mindig következetes, szükséges esetekben rendszer nélkül utaltak községi bevételeket és kiadásokat az egyikből a másikba, azonban a község háztartásának fő tételei elsősorban a régebbi eredetű Contributions-Cassá-bíX folytak be, ezért a számadások jelentősebb része is ehhez kapcsolódik. A bíró is vezetett külön számadásokat (17511845). A bevételeket az állami adó beszedőjétől kapott összegek (az átvonuló katonaságnak szolgáltatott széna és zab ellenértéke), a községi fogattal végzett fuvarozások és egyéb kisebb bevételek alkották. A kiadások a bíró hatáskörébe tar-