Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

szerkesztésű és tartalmú adóösszeírásokat, adókivetési és -beszedési könyveket tartalmaz, házankénti és ezen belül háztartásonkénti sorrendben. A pénzügyek másik fontos hivatala a XVII. század végén megszervezett Alkamarási Hivatal volt. Amint az a nevéből is kitűnik, nem volt önálló hivatal, valójában mégis itt tartották nyilván a város egészének működésével kapcsolatos gazdálkodási feladatokat. Az Alkamarási Hivatal kezelte a város összes vagyonát (a szőlőket éppúgy mint a csatornákat, közutakat), és 1710-től működtette a polgári kórházat (később a Szent János Kórházat) és a Szegényházat is. Ezen kívül a hatáskörébe tartozott még a különféle városi haszonvételek (vám, lövölde, serfőzde), a városi alapítványok (temetkezési, húsellátási, tűzoltópénztári, tisztviselői nyugdíjalap) vagyonának kezelése. Mindezeken felül biztosította a város — kegyúri jogából fakadóan hozzá tartozó, tehát nem szerzetesrendi — templomainak és kápolnáinak fenntartását és működését. A hivatal fennmaradt iratanyaga túlnyomó részben az egyes területekre vonatkozó, benyújtott és kifizetett számlák gyűjteménye. Segédletek hiányában igen nehezen kutatható. A haszonbérletekre vonatkozó iratsorozatok viszont a város módosabb polgárainak gazdasági tevékenységébe engednek bepillantani. A városi gazdálkodás működtetésében még két kisebb testületnek volt szerepe: a Tizedhivatal intézte 1778-tól a város által bérelt tizedszedést; a Gazdászati Bizottmány 1787-től véleményezéssel segítette a tanács munkáját, és intézkedett a katonai beszállásolások ügyében. Az Adóhivatal és az Alkamarási Hivatal tevékenységét a Kamarai Hivatal fogta egybe. Feladata egyrészt a két hivatal működésének irányítása és ellenőrzése, a városi gazdálkodás kézben tartása volt, másrészt közvetlenül, vagy kamarai biztosok útján kapcsolatot tartott a Magyar Kamarával. Bizonyos esetekben a városi jövedelmeket közvetlenül a Kamarai Hivatal szedte be, ilyenek voltak pl. a polgárdíjak, a malmok helyének kitűzéséért szedett malomkaródíjak és a városházi boltbérletek. A bérleti szerződések jóváhagyása is a Kamarai Hivatalhoz tartozott. A Kamarai Hivatal iratanyaga tehát — lényegében szinte hiánytalanul, az Adóhivatal és az Alkamarási Hivatal irataiban kereshető apró részletek nélkül — tükrözi a város közel két évszázadnyi gazdálkodását. (Ennek megfelelően itt őrzik pl. a hűtlen kezelés miatt elmozdított tisztviselők irathagyatékait is.)