Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XI. Egyesületek

A budapesti egyesületek alapszabályainak gyűjteménye az ostrom idején elpusztult, így csak az 1945-1950 között működő egyesületek alapszabályai maradtak fenn. Az egyesületekre vonatkozóan a tanácsi és polgármesteri ügyosztályi, illetve elöljárósági iratanyagok szolgáltatnak adatokat (itt esetenként fennmaradtak egyesületi alapszabályok is). A polgármesteri ügyosztályi iratanyagban megtalálható a székesfővárosi egyesületekről készített betűrendes nyilvántartás (19451950), amely tartalmazza az egyesület elnevezését, székhelyét, az alapszabály jóváhagyására, módosítására, illetve az egyesület megszüntetésére vonatkozó adatokat. Számos érdemleges információt szolgáltatnak az ugyancsak a polgármesteri ügyosztályi anyagban található, 1949-1950 között lefolytatott egyesületi felülvizsgálatok jegyzőkönyvei is. A peremkerületekben működött egyesületeknek — a budapestiekkel ellentétben — fennmaradt az alapszabály-gyűjteménye (1878— 1949). Az itt működő egyesületekre vonatkozóan a peremkerületi közigazgatási iratanyag is számos érdemleges információt nyújt. Az egyesületek feloszlatására vonatkozóan a Fővárosi Tanács VB Igazgatási Osztályának, illetve a kerületi tanácsok igazgatási osztályainak anyagában maradtak fenn iratok, amelyekhez többnyire csatolták az egyesületre vonatkozó elöljárósági, illetve polgármesteri ügyosztályi előzményeket is. Az egyesületek saját anyagai is igen töredékesen kerültek levéltárunk őrizetébe. Töredékes voltuk ellenére értékes forrásokról van szó. A legkorábbi egyesületi anyagunk a XVIII. századból maradt fenn. A Budai Szentháromság Testvérület 1756-1787 közötti iratai egy korabeli egyházi egyesület működésébe és finanszírozásába nyújtanak betekintést. Az Országos Védegylet Buda Vidéki Osztályának 1845-1847 közötti iratanyaga tártai mázza az osztály választmányi és közgyűlési jegyzőkönyveit, töredékes ügyviteli iratait, az Országos Védegylet alapszabályát és körleveleit. A többi fővárosi egyesületi iratanyag főképpen a XIX. század végétől maradt ránk. Az önsegélyező egyesületek között emltésre méltóak a Pesti Első Betegsegélyező és Temetkezési Egyesület 1836-1845 közötti iratai, melyek között fellelhető az egylet üléseiről készült jegyzőkönyvek mellett az alap bevételeiről és kiadásairól vezetett pénztári napló is. Az Első Budai Betegsegélyező és Temetkezési Egyletnek pedig 1905 és 1928 között maradtak fenn iratai (választmányi jegyzőkönyvek és számadási iratok). A kulturális egyesületeket tekintve a legjelentősebb a Budai Könyvtáregyesület anyaga (1875-1917), amelynek általános ügyviteli iratai betekintést engednek töb-