Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

XI. Egyesületek

bek között a korabeli állami és fővárosi kultúrfinanszírozás körülményeibe, egy közkönyvtár szerzeményezési politikájába, míg a választmányi jegyzőkönyvek az egyesület személyi viszonyait és általános pénzügyi helyzetét teszik érzékletessé. A két világháború közötti egyetemi és főiskolai katolikus egyesületi életbe nyúj­tanak betekintést a Foederatio Emericana Katholikus Magyar Egyetemi és Főisko­lai Bajtársi Szövetség 1923-1947 közötti iratai, melyek között fellelhetők a szö­vetség alapszabályai, ügyrendje, vezetőségének ügyviteli iratai és nyilvántartásai mellett a különböző szekciók (ún. corporatiók) ügyviteli iratai, jegyzőkönyvei és tagnyilvántartásai is. A magyarországi cserkészmozgalom története szempontjából jelentős forrás a Budapesti 310. számú cserkészcsapat iratai, melyek az 1925-ben alakult csapat ügyviteli iratai, raj naplók, jegyzőkönyvek mellett, a hazai és nemzet­közi cserkészmozgalom történetét tárgyaló kéziratokat is tartalmaznak. A szakmai egyesületek között megemlíthetjük a Budapesti Kávésok Szövetségé­nek iratait ( 1908-1922), valamint az Országos Bírói és Ügyészi Egyesület Budapes­ti Osztályának iratait (1928-1948). A budapesti prostitúció történetéhez nyújt igen érdekes adatokat a Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen egyesület iratanyaga, amely prostituáltak adatait tartalmazó 1912-ből fennmaradt kérdőíveket tartalmaz. A sportegyesületek iratai között első helyen említhetjük a Nemzeti Torna Egylet ( 1863-tól Pesti Tornaegylet, 1867-től Nemzeti Torna- és Tűzoltóégylet) 1863-1949 közötti iratait, melyek tartalmazzák az egyesület általános ügyviteli iratait és jegy­zőkönyveit, valamint számadási iratait, közöttük tag- és tagdíj nyilvántartásokat, szerződéseket, és különböző versenyek iratait is. Viszonylag terjedelmes anyaga maradt fenn a jelentős politikai és közéleti személyiségeket tagjai között tudó Hun­nia Csónakázó Egyesületnek is (1882-1949).

Next

/
Oldalképek
Tartalom