Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

a szünetelésre, az özvegyi jogra, az anyagellátásra, az ipartestület saját ingatlanaira és befektetéseire és az adóügyekre vonatkozó aktákat. Nyilvántartásokat kellett vezetni a mestervizsgákról, a kiadott mesteriévelekről, a mesterekről és alkalmazottaikról, külön a segédekről és a tanoncokról. A mestervizsgakönyvben szerepelt a vizsgázók és vizsgáztatók neve, a vizsga időpontja és eredménye. A mestereket ún. mesterkartonon tartották nyilván. Ennek adatai: név, születési év, hely (esetleg a cég neve), lakáscím, a műhely címe, az iparengedély száma, a mester által foglalkoztatott tanoncok és segédek neve, s az, hogy mikortól meddig álltak alkalmazásban. A segédekről lajstromkönyvet vezettek és/vagy segédkartont állítottak ki. Ezeken is a személyi adatok (sokszor személyleírással) találhatók meg, továbbá feltüntették a munkakönyv számát, kiállítóját, s azt, hogy hol, mikor, kinél dolgozott az illető. A tanoncokról több nyilvántartás is készült. A tanoncszerződések egy példányát az ún. másolati könyvek őrizték meg. A szerződésben az iparos neve, címe, a tanonc neve, személyi adatai, a szülő mint szerződő fél neve, foglalkozása, címe, szerepel, végül az, hogy mettől meddig szólt a kikötött tanoncidő. Gyakran feltüntették azt is, ha valami miatt szerződésbontásra került a sor, esetleg utalással az újabb szerződésre, valamint arra, hogy letette-e a vizsgát a tanonc. A tanonclajstromok köteteit is folyamatosan kellett vezetni. Ennek rovatai: sorszám, az ipartestületnél történt bejelentés dátuma, a tanonc neve, személyi adatai, iskolai végzettsége, a szülő neve, lakása, az iparos neve, foglalkozása, lakása, a tanoncszerződés kelte, kezdete és vége, egyéb feltételei, a tanonciskolái bizonyítvány adatai évente, a segéd/tanoncvizsga időpontja, eredménye, a tanviszony megszűntének bejelentése, a segédlevél kiadásának dátuma. Amennyiben az ipartestület adta ki valakinek a munkakönyvét, akkor arról is nyilvántartókönyvet vezettek. Ennek érdekessége, hogy a személyi és szakmai adatokon túl személyleírást is ad, s legtöbbször az illető vallását is megjelöli. A mester-, segéd- és tanoncnyilvántartások vagy ún. önmutatós rendszerűek (kartonok ábécében), vagy készült hozzájuk névmutató, s így azok segítségével kutathatók. A számadási iratok állagába a pénztárkönyvek, számadási dokumentumok és jelentések, OTI-MABI-jelentések, leltárak, ipartestületi alkalmazottakra vonat-