Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

kozó munkaügyi iratok kerültek. Itt találhatók a tagok törzskönyvei is, amelyekben feljegyezték az iparosok tagdíj-befizetéseit. Bár az ipartestületek íélügyeletét a törvény az elsőfokú iparhatóság, vagyis a kerületi elöljáróságok hatáskörébe utalta, mivel a szakmánként szervezett egyes ipartestületek hatásköre az egész fővárosra kiterjedt, ezt a feladatot is az illetékes tanácsi-polgármesteri ügyosztály látta el. A hivatalnak joga volt ellenőrizni az ipartestületek teljes ügy- és vagyonkezelését, és megsemmisíteni a jogszabályba ütköző határozataikat. Az 1930-1950 között keletkezett felügyeleti akták a tanácsipolgármesteri ügyosztályi iratok gyűjteményében alkotnak önálló állagot. Ez az anyag fennmaradását annak köszönheti, hogy az iratokat az egykorú ügyvitelben nem irattározták központilag, hanem ipartestületenként külön csomókban az előadók kezelték őket, ezért nem pusztultak el az ügyosztály irattárával együtt. Az anyag ma is ipartestületenként rendezve található, sok jegyzőkönyvet és jelentést tartalmaz, így értékes kiegészítője az ipartestületi iratoknak. A közellátásra vonatkozó iratok A modern nagyváros élelmiszerellátását biztosítani képes közélelmezési intézményrendszer alapjai nagyjából a századfordulóra alakultak ki. A tanács VIII. (1911-ig Közgazdasági és Közélelmezésügyi, 1912-től Közélelmezési) Ügyosztálya fogta össze az e feladat megoldásában közreműködő szerveket. Iratanyaga az 1926- 1945 közötti időszakból nem maradt fenn. Az ügyosztály irányítása, illetve felügyelete alatt álltak a közvágóhidak és az állatvásárok, a piac- és vásárügy, valamint az élelmiszerrendészet és az állategészségügy. Az ügyosztályhoz tartozott a Vásárigazgatóság. Hatásköre az 1897-ben megnyílt vásárcsarnokokra nem terjedt ki, mivel ezek a Vásárcsarnokok Igazgatóságához tartoztak. A két szakhivatalt 1927- ben Vásárok és Vásárcsarnokok Igazgatósága néven összevonták, iratanyaga 1940-1948-ból maradt meg. Az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával foglalkozó üzemek és kereskedők közvetlen ellenőrzését a kerületi elöljáróságok látták el a vásárfelügyelők, a tisztiorvosok és az állatorvosok útján. Az 1940-ben bevezetett kötött gazdálkodás szaporította a közellátási feladatokat, amelyek lényegében 1949-ig meghatározták az ügyosztály profilját. A sok munka miatt 1945 után a VIII. Ügyosztályt kettéosztották, külön ipari közellátási részleget hoztak létre. A íénnmaradt iratanyagban mindez aránylag kevéssé tükröződik. Az iratokat külön ,,K" jelzéssel iktatták, mert ezt a tevékenységet az ügy-