Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

hatáskörét; a felügyelőbizottság szervezetét és működési rendjét; a cégbejegyzés mikéntjét; a mérlegkészítés elveit és gyakorlatát; a nyereség kiszámításának és felosztásának módját stb. Az alapszabály jelentőségét nem szükséges különösebben hangsúlyozni: a vállalat céljának, üzletmenetének szabatos meghatározására szolgált, éppen ezért az abban foglaltak valódiságáért a társaság tagjai egyetemlegesen felelősek voltak. Az alakuló közgyűlésen kívül a társaság rendszeres évi rendes közgyűlést tartott, de összehívott rendkívüli közgyűlést is. A közgyűlések jegyzőkönyveinek egy-egy példányát a cégbíróság irattárában helyezték el. A cégbíróság felügyeleti hatáskörénél fogva megvizsgálta, hogy a közgyűlés valóban a jegyzőkönyvnek megfelelően folyt-e le; hogy betartották-e az alapszabályokat; a napirend és a bejelentett tárgyak megegyeznek-e, stb. A részvénytársaságok cégbírósági iratanyaga alapvetően két részre oszlik: az úgynevezett cégiratokra (cégjegyzési címpéldányok, ügyvédi meghatalmazások, hiteles aláírások, iparigazolványok stb.) és az okmánytárra. Ez utóbbiban helyezték el a közgyűlési jegyzőkönyveket, az alapszabályt és az alapszabály-módosításokat, a mérleget, a leltárakat, az éves beszámolókat, az igazgatótanácsi ülések jegyzőkönyveit stb. Szövetkezetnek azt a meg nem határozott számú tagból álló társaságot nevezték, amely tagjai hitelének, keresetének, gazdálkodásának közös ügykezelésére, illetve a kölcsönösség alapján annak előmozdítására alakult. Alapvetően abban különbözött a részvénytársaságtól, hogy a kis egzisztenciák megsegítését és az önsegélyezési tűzte ki célul. Megkülönböztettek: 1. hitelszövetkezeteket, 2. nyersanyag beszerzésére, közös raktár tartására vagy közös termelésre alakult szövetkezeteket, 3. fogyasztási szövetkezeteket, 4. lakásépítő, valamint, 5. kölcsönös biztosító társaságokat, mint szövetkezeteket. Az 1875:XXXVII. tc. megjelenése előtt a három város — Pest, Buda, Óbuda — összes cégbejegyzéseinek száma nem érte el a 2000-et. 1876-1895 között azonban ez a szám 690l-re emelkedett. Az első világháborúig az ipari cégjegyzések száma már elérte a 18 453-at, míg a kereskedelmi cégeké a 10 988-at. A számszerű fejlődés azonban csak tendenciát jelez, mivel a bejegyzett cégek és a ténylegesen