Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

VIII. Gazdasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés

működő vállalkozások száma nem egyezett meg. A cégek ugyanis nem mindig tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek, és a cégek megszűnését követő hivatalos törlésre vonatkozóan sem volt érvényes jogszabály. Az 1875:XXXVII. tc. ugyanis nem biztosította a cégbíróságnak azt a jogot, hogy ha tudomást szerzett valamely cég megszűnéséről, akkor azt saját hatáskörében törölhesse. Márpedig az egyéni cégeknél számtalan esetben előfordult, hogy a tulajdonos örökös nélküli elhalálozása után még „létezett" a cég, mert nem volt, aki bejelentse megszűnését. A cégbíróság tehetetlen volt. Bár évek múlva pénzbírsággal sújtották azt a tulajdonost, aki bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, gyökeres változás nem következett be. Az I. világháborút lezáró trianoni békeszerződés következtében számtalan társas cég létezése vált illuzórikussá, mivel nem tudták összehívni a feloszlást kimondó szavazóképes közgyűlést. Csak az 1927:111. tc. (A cég megszűnésének a kereskedelmi cégjegyzékbe hivatalból bevezetéséről) szüntette meg ezt a visszás helyzetet, amivel a cégbíróság megkapta a törlés jogát. Az 1875:XXXVII. tc. alapján felállított cégbíróságok 1876. január l-jével kezdték meg működésüket, és megszüntetésükig, 1948. december 31-éig teljesítették a törvények és rendeletek előírta feladatukat. A Központi Értesítő 1948 végéig jelent meg, a cégek megszűnését azonban folyamatosan 1950-ig vezették. Az iratanyag névmutatók (egyéni, társas) segítségével kutatható. A vállalatok szevezeti felépítése és iratai A vállalati iratanyag többnyire széthullott, ömlesztett állapotban jutott el a levéltárba. A korabeli iratkezelési rendszert nehéz visszaállítani, kivéve, ha az iratanyagban fellelhető a vállalat egykorú szervezeti szabályzata. Javult a helyzet az 1969. évi levéltári törvényerejű rendelet megjelenése után. A szaktárcák kötelezően előírták a vállalati iratkezelési szabályzat bevezetését, illetve a selejtezés alapját jelentő irattári terv használatát. A magyarországi egységes levéltári rendszerben a vállalatok levéltári anyaga kapitalista és szocialista korszakra válik szét. A kapitalista korszakban alakult gazdasági szervek iratanyaga a magángazdaság megszűnésével, az államosítással zárul. A folyamat törvényes szabályozása 1946-tól 1949-ig tartott, a tényleges végrehajtás ennél hosszabb időt vett igénybe. Az államosítás menete a következő volt: 1946. január l-jén a bányák, 1946. június 30-án a bauxit és egyes olajipari üzemek,