Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

I. Buda, Pest és Óbuda levéltárai

községi bíráskodást, valamint végrehajtotta a kamarai adminisztráció utasításait, az 1687 óta rendszeresen megválasztott polgármester vezetésével. Jellemző a korabeli viszonyokra, hogy Pest és Buda 1703-ban visszanyerte ugyan a szabad királyi városi privilégiumát, de ennek csak lassan tudtak érvényt szerezni. Bár a polgárság már 1705-től élt jogaival, azokat csak az 1715:XXXVII. tc. erősítette meg. A város népességének folyamatos növekedése az igazgatási feladatkörök differenciálódását, majd a hivatalok önállósulását eredményezte. Az igazgatási rendszerben ehhez képest csekélyebb változást hoztak II. József, majd később a Bach-rendszer reformjai. (II. József alatt inkább csak az iktatás, a nyilvántartás rendszere módosult, ami az anyag kutathatóságát befolyásolja. Az 1850 utáni változások mélyebbre hatoltak, ezekről a későbbiekben még bővebben szólunk.) Buda, ellentétben a többi szabad királyi várossal, kiemelt, (fő)városi szerepe miatt az országos és a helyi igazgatási szervek egyfajta „kettős" igazgatási rendszerében élt. II. József korától itt székeltek az országos igazgatási, gazdasági és jogszolgáltatási hivatalok (Helytartótanács, Magyar Kamara, Hétszemélyes Tábla, sőt, itt őrizték a tárnoki városok levéltárát is), s nem utolsó sorban a hadsereg állandó jelenléte is befolyásolta az életet. Ez a kettősség ténylegesen csak a XVIII. század vége felé kezdett megszűnni, aminek első lépéseként értékelhetjük, hogy a Vároldalban lévő, főként vízivárosi területre eső, ún. erődítési telkeket (Glacis Gründe) felparcellázták, majd a katonai hatóságok a lelkek nyilvántartását is át-adtak a városnak. A budai levéltár iratanyagát a város első hivatásos levéltárosának, Pscherer Andrásnak köszönhetően 1776-tól fogva az iratképző szervek, vagyis a korabeli hivatalok szerint rendszerezték, s máig is ehhez az elvhez ragaszkodva őrizzük e gyűjteményt. (A városi ügykezelésben addig rendszeres iktatás, nyilvántartás nyomait nem tudjuk kimutatni.) A kamarai igazgatás időszakából viszonylag kevés dokumentum maradt fenn a városnál. Ezt az anyagot — tárgycsoportok szerint — főként a később létesült szakhivatalok vették át előzmény-iratként, így erről ott ejtünk majd szót. Az 1849-et követő igazgatási változásokból ki kell emelnünk, hogy Óbuda mezőváros önállóságát elvesztve ekkor lett Buda hetedik külvárosa. Ezért a budai levéltárban található az óbudai városigazgatás és törvénykezés iratanyaga is.