Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

V. A város lakosai

Kötelező vallásegyezségek. Az ún. reverzális adásáról 1945— 1948-ból maradt fenn sok jegyzőkönyv. Ebben a házasulandók előre megállapodtak, hogy a születendő gyermek melyik vallási közösséghez tartozzon. Névváltoztatási kérelmek. Az ilyen kérelmeket a tanácshoz kellett benyújtani, amely véleménnyel ellátott felterjesztésben tájékoztatta a belügyminisztert. Esetenként a tanács a főkapitánysághoz is átírt, hogy vizsgálják meg a kérelmező viszonyait. Névváltoztatási ügyiratok főként a századforduló éveiből, az 1920-as évekből, valamint 1945— 1946-ból maradtak fenn nagyobb számban. A különféle törvényesítési ügyiratokban a más házasságból származó gyermekek ügyeivel találkozunk. Ezekben főként szintén a Belügyminisztériummal és az Árvaszékkel folytatott iratváltások dokumentumai találhatók. Típusügyeknek tekinthetők a születési, házassági és halotti anyakönyvi bejegyzések kiigazítására vonatkozó tanácsi, majd polgármesteri véghatározatok is. Az állampolgárságról szóló 1879:L. tc. a honosítási és visszahonosítási ügyekben is a közigazgatás első tisztviselőjét jelölte meg elsőfokon intézkedő szervként. A kérelmeket tehát a polgármesternek kellett benyújtani, aki azt véleményével ellátva felterjesztette a belügyminiszternek, majd annak jóváhagyó határozata esetén a folyamodónak a polgármester jelenlétében kellett letennie az állampolgári esküt is. Az iratanyagban főként az eskütételről fennmaradt fogalmazványi íveket olvashatjuk. A községi illetőségre vonatkozó iratok részlegesen ( 1873-1884, valamint 19461949) maradtak csak lénn. A vagyontalanok, vagy később a nem biztosítottak kórházi kezelési, szociális és szegénysegélyezési költségeit 1931-ig az illetőségi községnek kellett fedeznie. A községi kötelékbe való felvételt-ezért körülményes eljárás előzte meg, amihez a folyamodónak több kellékkel (magyar állampolgárság, 4 évi egy helyben lakás, községi adózás ez idő alatt stb.) is rendelkeznie kellett. Az iratok egy része a folyamodók okmányait is tartalmazza, s adóképességükre is utal. Katonai nyilvántartások Az érdeklődők ritkán veszik kézbe a különféle katonai vonatkozású nyilvántartásokat és iratokat. Az iratanyag zömét a tanács katonai ügyosztálya által összeállított ún. állítási lajstromok képezik. A 20-21 éves korosztály rendes évi sorozásairól készült lajstromok sok száz kötetet töltenek meg, a sorozat legnagyobb része az 1876-1914 közötti időszakból, valamint azl. és all. világháború éveiből maradt