Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2. (Budapest, 1997)

V. A város lakosai

fenn. A kötetek sorozójárások szerint tagolva tartalmazzák a sorozott nevét, születési adatait, illetőségi helyét, vallását, atyja nevét, lakcímét, szakképzettségét vagy foglalkozását, iskolai végzettségét, testmagasságát, valamint a sorozóbizottság határozatát. Némely sorozathoz névmutatók is tartoznak. A forráscsoport értékét az adja, hogy a férfilakosság bizonyos korcsoportjairól több adatot nyújt, mint az állami anyakönyv. Statisztikai iratok Népszámlálások A népszámlálási és népösszeírási iratok köréből a Székesfőváros Statisztikai Hivatalának anyagában teljes egészükben fennmaradtak az 1941. évi budapesti népszámlálás lakásívei. A két háború közötti időszak népszámlálásai közül főként a vizsgálati szempontok részletessége és sokrétűsége, a tervbevett feldolgozások újszerűsége révén kiemelkedik az 1941. évi. Ennek egyik oka, hogy a rendelkező jogszabályok ( 1940:XXX. tc. és a főváros számára alkotott kormányrendelet) lehetőséget biztosítottak a Székesfőváros Statisztikai Hivatala számára, hogy a főváros sajátos viszonyainak megfelelően, az épületstatisztikai adatok esetében az országosan használt lakásívnél részletesebb adatokat vehessen fel. Az 194l-es fővárosi népszámlálás másik jellemző vonása, hogy a hivatal a lakásíveket ekkor már nem egyszerű városföldrajzi szempontok szerint szándékozott feldolgozni kiadványaiban, hanem a főbérlőket foglalkozás alapján 16 társadalmi csoportba sorolva. Azok a feldolgozások, melyek nyomtatásban is megjelentek, ezen elv szerint tagolták a főváros népességét és a lakásívek ebben a csoportosításban kerültek elhelyezésre a levéltárban. Minthogy azonban a kutatás gyakorlati szempontjából ez az elhelyezési rendszer nehézkesnek bizonyult, az anyagot egyszerű kerület, utca, házszám alapon átrendeztük. (Az eredetileg alkalmazott 16 társadalmi főcsoport a következő volt: földbirtokos és bérlő; önálló iparos; önálló kereskedő; kofa, piaci és utcai árus; önálló közlekedési vállalkozó; szabadfoglalkozású értelmiségi; tőkepénzes, háztulajdonos; magántisztviselő; köztisztviselő; nyugdíjas tisztviselő és özvegye; mezőgazdasági munkás; bánya- és iparforgalmi munkás; kereskedői üzleti személyzet;