Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Gárdonyi Albert és Budó Jusztin főlevéltárossága

jellegű feladatok ellátásával az egyik levéltárost kellene megbízni, esetleg,, kezelő főigazgató" címmel. Az ő feladata lenne az alárendelt tiszti állások szervezése is. Áltudományos" jellegű feldolgozásokat pedig maga a főlevéltáros végezte volna, a másik levéltárossal és a segédszemélyzettel.

82 Gárdonyi megkísérelte megvalósítani elképzelését, még mielőtt 1914-ben főlevéltárossá választották volna. Egy jelentéséből tudjuk, hogy 1913 elején a levéltár három, fogalmazói karba tartozó alkalmazóttja,,tudományos személyzet" besorolásba került, s folyamatban volt az „igazgatási személyzet" szervezése is, egyelőre 5 ideiglenes hivatalnok alkalmazásával.

83 A levéltár belső szervezeti reformjával összhangban, a reménybeli főlevéltáros újra kívánta szabályozni a városházi irattározás és a levéltári iratátvétel módját is. Lehetőséget kínált erre, hogy a szervezési szabályrendelet ezeket a kérdéseket nem szabályozta újra. Ezért Gárdonyi Albert 1913 szeptemberében felvetette a városházi központi irattár megszüntetését, s azt javasolta, hogy az ügyiratokat öt évig maguk az ügyosztályok irattározzák, majd ezután kerüljenek az iratok a levéltár „közigazgatási osztályára". „Történeti" és Ez a koncepció, amely a levéltári feladatkört irattári jelle,,közigazgatási" gűvé terjeszti ki, ugyanakkor a történeti feltáró tevékenységet levéltár időben korlátozza, visszatérést jelentett az Országos Levéltár korábbi állásfoglalásához. Az 1890-ben kelt indítvány a levéltár és irattár közötti határvonalat 1873-nál húzta meg.

84 82 BFL IV. 1418. c. 1. doboz. Emlékirat a levéltári szervezések tárgyában. 1912. április 2. 83 BFL IV. 1418. c. 1. doboz. A levéltári szervezet kialakulása [Gárdonyi Albert fogalmazványa]. 1913. január 25. 84 MOL Irattár 182/1890. július 11. sz. előterjesztés a 48.720/1890.-I. augusztus 22-én kelt Bm. sz. tervezet tárgyában.