Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

Infrastrukturális válságkezelés és politikai indítékú intézményfejlesztés

egyesítés centenáriumának megünneplésével, valamint a tanácsrendszer 25 éves fennállásával összefüggő munkálatoknak. A tanácsi határozat szerint a levéltárnak lépéseket kellett tenniea centenáriumnak mind tömegméretű, mind tudományos szintű, e mellett nagy publikációs teljesítményt követelő megünneplésére ". Nagy hangsúllyal szerepelt továbbá az előterjesztésben az akkoriban némileg fellendült várostörténeti kutatások „orientálásának" igénye, s ezen belül az igazgatónő a főváros szocialista kori történetének feltárását szorgalmazta. A S ág vári-koncepció és vezetői mentalitás jellemző vonása volt, hogy az igazgatónő a tervezés általános kérdéseit taglalva gyakorlatiasan, az elvi megfontolások elé helyezte a két évfordulóhoz kapcsolódó feladatokat. Ezek mellett szerepelt még a használhatóság fokozása, a várostörténeti kutatások előmozdítása, a szocializmus-kori történelem feltárása, az elhelyezési problémák, a technikai felszereltség kérdései, a szervezet korszerűsítésének igénye. Miben különbözött ettől a Kosáry-féle két elaborátum? Kosáry Domokos koncepciójának lényeges vonása az volt, hogy a levéltárat a történettudomány apparátusának részeként fogta fel. S míg S ág vári erőteljesen hangsúlyozta a népművelési feladatok jelentőségét a tudományos igényű várostörténeti kutatások mellett, addig Kosáry úgy vélte, hogy,, a népszerű irodalom és publicisztika általában kívül esik a BFL hatáskörén" .

xw Ezen megközelítésbeli eltérés ellenére a benyújtott tervkoncepcióba beépültek Kosáry tudományos stratégiára vonatkozó javaslatainak alapelemei, vagyis az, hogy hozzanak létre „tudományos munkaszervezetet", a levéltár zárkózzon fel a Budapest Történeti Múzeumhoz, a két intézmény működjön együtt és a levéltár rendezzen várostörténeti konfe180 BFL XXI. 516. 87-1/1970. sz. Javaslat a BFL centenáris tudományos programjára. 8. p.