Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A három város - Buda
5. A tanács engedélyével kikölcsönzött iratokról nyugtát kér, a tanácsnak vagy a jegyzőknek kiadottakról pedig jegyzéket vezet, s azokat utóbb visszakéri. 6. Ha hivatali kötelességei megengedik, segít a kancellária munkájában is, és a további utasításokat teljesíti. 10 Az állás jellege Jóllehet az archiváriusi tisztség ettől fogva külön tevékenységi kört jelentett, a levéltárnokság még nem rendelkezett azzal a speciális ismeretek birtoklásából fakadó sajátos tekintéllyel, amely a későbbi évtizedekben a városi levéltárnokok élethosszig tartó megválasztásában nyilvánult meg. A levéltárnokok hivatalukat a XVIII-XIX. század fordulóján jórészt csupán a városi tisztségek sorában az egyik — nem túlságosan előkelő — állomásnak tekintettek, s a hivatalnoki ranglétra egyre felsőbb fokaira törekedve rövid ideig maradtak e tisztségben. így, az első megválasztott levéltárnokkal együtt, a múlt század közepéig kereken tízen intézték Buda város levéltári ügyeit. Közülük jónéhány a városi adminisztráció más területein fejezte be pályafutását: ki, mint Pscherer, tanácsnok lett, ki főpénztáros, ki pedig városkapitány. 11 Az abszolutizmus A modern elveken nyugvó iratkezelési reformok, amelyek időszakának a múlt század közepén váltak uralkodóvá, Buda város iratkejellemzői zelési gyakorlatát is megváltoztatták. Eltérően a pesti viszonyoktól, a budai levéltárban az általános jellegű tanácsi iratok sorozatát először 1849-ben, majd végleges formában csak 1854-ben alakították ki. Addig a közigazgatási iratokat nagyrészt hatósági viszonylatok szerint csoportosították, s körülményes segédleteket készítettek hozzájuk. Bár az általános tanácsi iratsorozat kialakítása a folyó ügyiratkezelést korszerű alapokra fektette, továbbra is gondokat okozott a kezelés következetlensége és az, hogy a régebbi ira10 A levéltáros utasítása. Buda, 1777. július 25. In: Bónis, 1974. 48-49. pp. 11 Gárdonyi, 1942-45. 192. p.