Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)
A levéltár államosítása
mosításával e jogcím megszűnt, az 1954-es átalakítások alkalmával az egyház vetette fel bizonyos bérleti díj fizetésének indokoltságát. Bár erre vonatkozóan szerződés a mai napig nem került elő, a tárca ez időtől kezdve folyósított bérleti díjat a lipótvárosi plébániahivatal részére. 152 A működés Ha a levéltár tényleges tevékenységének jellegzetességeit jellemzői vizsgáljuk az 1950-es években, mind a munkaszervezés módaz ötvenes évében szereit, mind a tevékenységet illetően gyökeres változásokat tapasztalunk a korábbiakhoz képest. Mind az 1943-as szabályrendelet, mind az 1947-es törvény tágította a levéltár gyűjtőkörét, s az összlevéltári feladatok megjelölésében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gyűjtőterületi munka. Nagy-Budapest létrehozása után a levéltár iratátvételi kötelezettségének területi alapra helyezése kemény feladat elé állította a kollektívát. Hirtelen többszáz különböző jellegű iratképző szerv irattári és selejtezési tevékenységét kellett ellenőriznie, valamint biztosítania az iratátvétel feltételeit. Ezen feladatok ellátására külön begyűjtési csoport alakult. 153 Selejtezés Mivel az ,,ömlesztett"-jellegű iratátvételt ekkor még nem fogadta el a levéltáros közvélemény, a vonatkozó rendelkezések s a levéltári főhatóság is nagy súlyt fektetett a különböző szintű selejtezési munkálatokra. A különféle szempontú selejtezések, bizonyos nyilvántartási és segédletkészítési tevékenységekhez kapcsolódva, a korszak levéltári tevékenységének legjellegzetesebb részét alkották. A korabeli tervbeszámolók és az igen gyakori munkaértekezletek jegyzőkönyvei csak úgy hemzsegnek a durvaselejtezésekre, finomselejtezésekre, kutatóselejtezésekre, külső és belső selejtezési csoportok tevékenységére, a különböző papírgyűjtő hetek eredményességére utaló adatoktól. A selejtezés szempontjai kö152 869/1992. BFL sz. 153 Szekeres, BFL 54. p.
