Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A levéltár államosítása

iratgyűjtő szervvé tette. Míg annak előtte a törvényhatóság exkluzív szempontja volt a döntő, most a „köz" általános érvényű kategóriája révén a levéltárnak tágra kellett nyitnia kapuit. Újfajta szabályozó Vegyük közelebbről szemügyre azokat a szabályozó mechanizmusok mechanizmusokat, amelyek az — 1952-54 közötti időszakban kidolgozott s több-kevesebb módosítással a 60-as évek közepéig érvényben levő — állami levéltári szervezeti és működési szabályzatban körvonalazódtak.

142 Mint említettük, a levéltár közvetlen irányítását a LOK végezte a minisztérium által kinevezett levéltárvezetőn keresztül. A levéltárvezetőnek az általános vezetői feladatkörből fakadó munkaszervezési és adminisztratív teendőkön kívül főként a tervteljesítéssel és túlteljesítéssel, a munkaverseny szervezésével kapcsolatosan adódtak többletfeladatai, melyek teljesítését egyfajta mozgalmi szerepkör betöltése révén várta el a felettes hatóság. A levéltárigazgatónak nem pusztán irányítania és szerveznie kellett a hivatal munkáját, hanem egyben a harcra „mozgósítania" is a „levéltári fronton". A levéltár költségvetését, bér- és személyzeti politikáját természetesen a központban szabták meg, egyesített létszámés bérgazdálkodás keretében.

143 Mint szerte az országban, e levéltárban is természetesen mindenre kiterjedő tervgazdálkodás keretében folyt a munka. Némileg enyhítette a kötöttségeket, hogy a szervezeti szabályzat ugyanakkor lehetőséget biztosított a tervmódosításra, akár utólagos központi jóváhagyással is. A munka „alulról 142 BFL XXI. 516. Baraczka István félhivatalos iratai 5. cs. Az Állami Levéltárak szervezeti és működési szabályzata. 1952. november [Az indoklás tervezetét is magába foglaló fogalmazvány]. 143 MOL XIX-I-18. 1610-K-59/1/ 1951., 1610-T-81-1/195L, 864-143/1952. számok; BFL XXI. 516. Baraczka István félhivatalos iratai. 5. es. SZMSZ rendelkezései.