Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története - Levéltár ismertető 1. (Budapest, 1996)

A levéltár államosítása

szerveződő" jellegét igyekeztek előmozdítani azok az előírások, melyek gyakori és rendszeres munkaértekezletekhez kapcsolták a tervteljesítés és a tervjavaslat egyes fázisait, s a dolgozóktól aktív, javaslattételi részvételt követeltek meg. Évente legalább négy ilyen munkaértekezletet kellett tartani, részletekre kiterjedő jegyzőkönyvvezetéssel, LOK-referensek, szakszervezeti és pártmegbízott részvételével. A túlhajtott felelősségi elvből következett az állandósult jellegű konzultációs kényszer, mely minden felmerült problémát értekezlet elé vitt. A munkaszervezési előírásokban az adminisztratív-regulatív szempontok és módszerek domináltak, melyek sajátságosan eltorzították az egyéni felelősség elvét, s a munkateljesítmény ellenőrzésének hatékonyságára fektették a hangsúlyt. (Bevezették a munkalapot, munkanaplót, szigorították az eltávozást, lelkére kötötték a levéltárosnak, hogy rendet tartson az íróasztalán stb.) Az ötvenes években készült ügyviteli szabályzatok jellegzetessége volt, hogy a hivatal általános működési szabályainak körvonalazása mellett iratfeldolgozási és nyilvántartási utasításokat is tartalmaztak, a LOK „többszintű" szervezőmunkája eredményeképpen. LOK-utasítások révén fektettek fel ekkoriban olyan nyilvántartási segédleteket, mint a gyarapodási vagy a fogyatéki napló. A kutatások engedélyezésére vonatkozó előírásokat, a ko- Megváltozott rabbi szabályozás diszkrecionális jellegét megtartva, kiegé- kutatási feltételek szítették az ötvenes évek jellegzetes politikai szempontrendszerével, így a kutatási időhatár továbbra is 50 év maradt, s a kutatás engedélyezéséről első fokon a levéltárigazgató döntött, ám a hivatal különbséget tett „közérdekű" és „magánérdekű" kutatás között. Jóllehet a formai ismérvnek döntő szerepe volt abban, mely kutatás tekinthető „közérdekűnek" (csak az, amelyik hivatalos szerv megbízásából történik), ez nem volt kizárólagos. Leplezetlen nyíltsággal szögezte le ugyanis a szóban forgó ügyviteli szabályzat tervezetének indoklása: „szükségesnek látszik az éberség céljából a közér-