Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Esztergomi Primási Levéltár / Beké Margit

Forrásanyagában Széchenyi György halála után végrendeletével kapcsolatban több információ található. Elősegítette a ruténok és az erdélyi románok vallási unióját. A törökök kiűzése utáni politikai berendezkedésre vonatkozóan is vannak források iratai közt. p) Acta fundationalia ecclesiastica et saecularía 1527-1776 1,68 fm 1683-1699 0,56 fm Ebbe az állagba az egyházi és világi alapítványokra vonatkozó iratokat tették. Egyházi alapítványnak nevezték a templomok javára, szertartásokra, szerzetesek és világi papok ellátására tett alapítványokat. Világi alapítványnak az egyház fenntartásában vagy kezelésében lévő konviktusok, kórházak, árva- és szegényházak számára, tanulmányok végzésére és iskolák céljára létrehozott alapítványokat nevezték. Az állag irataiban korszakunkra vonatkozóan főként Széchenyi György prímás alapítványainak (a lőcsei és a trencséni konviktus, a jezsuita rendházak és egyéb célokra létesített alapítványok) sorsa követhető nyomon. Legkiemelkedőbb a pesti invalidusház alapító levele. Itt helyezték el a Szelepcsényi által felállított nagyszombati papnevelő intézet alapítólevelét és Kollonich Lipótnak a szakolcai karmelita szerzetesek részére tett alapítványa ügyében kiállított iratot is. r) Acta religionaria-ecclesiastica et religionaria 1527-1776 1,36 fm 1683-1699 0,10 fm A religionaria-ecclesiastica fogalom alatt a sajátosan katolikus egyházi iratokat értették, amelyek a hittel, szentségekkel voltak kapcsolatban. A religionaria szó a protestáns, görögkeleti, izraelita stb. vallási ügyek (egykori szóhasználat szerint összefoglalóan „nem-katolikus" vallási ügyek) megjelölésére szolgált. Ebben az állagban a katolikus plébániák betöltésére vonatkozó iratok mellett megtalálhatók a protestánsok és zsidók Budáról való kitiltására, az örmények és görögkeletiek uniós törekvéseire, a Kraszna vármegyei románság helyzetére vonatkozó iratok (1699), valamint a „katolikus státus" levele, melyben a gyulafehérvári kollégium megtartásához kérnek védelmet (1691) és az erdélyi katolikusok helyzetére és kívánságaira vonatkozó iratok (1691—1694). Országos jelentőségűek I. Lipót rendeletei a protestáns vallásgyakorlat ügyében (1691,1701), meg Erdődy György jelentése a vallásügyi bizottság munkájáról (1688). Erdélyre vonatkozóan fontos még Bethlen György kancellár javaslata a túl heves katolikus terjeszkedés visszafogására. 275