Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Esztergomi Primási Levéltár / Beké Margit

13. VISITATIONES CANONICAE 1559-1943 17,30 fm 1683-1699 0,10 fm Az egyházi szabályoknak megfelelően végzett látogatások, vizsgálatok jegyzőkönyvei vannak e gyűjteményben. A vizsgálatot a püspök vagy megbízása alapján a főesperes tartotta. A főesperesnek látogatásra jogot a püspöktől nyert megbízatás, illetve a király főkegyúri jogából eredő megbízás adott. E kétféle megbízólevelet nem egyszer bemásolták az egyházlátogatási jegyzőkönyvekbe is. A megbízólevél az illető terület minden rangú és rendű lakosához szólt, az általunk tárgyalt időszakban a protestánsokhoz is. Az esztergomi főegyházmegye főesperesi kerületeiben és a főegyházmegye területén a saját egyházmegyéjük joghatósága alól kivett (exemptus) területeken is végeztek látogatásokat. A vizitációkkal kapcsolatos levelezés ma is az egyes prímások állagaiban van elhelyezve; csak a jegyzőkönyv köteteket helyezték át 1877-ben e gyűjteménybe. A kötetek szigorú évrendben követik egymást, 1-től kezdődő folyamatos sorszámokkal ellátva. Az általunk érintett korszak jegyzőkönyvei a Liber 8-11. jelzetű kötetekben találhatók. A kötetekben a pozsonyi, nyitrai, árvái, turóci, honti és liptói főesperességekben lévő plébániák, egyházak látogatásáról ad számot Szenczy István, Illyés István és Pongrácz Imre főesperes. Mindenekelőtt a templomról, az egyházi felszerelésekről, könyvekről, stb.-ről írtak. A plébános személyéről feljegyezték mindazt, amit koráról, iskolai végzettségéről, emberi magatartásáról, egyházi kötelezettségeiről tudtak. Az iskolamester nevét, hozzáértését is megvizsgálták és esetleg az iskolába járó tanulók létszámát. Ahol tudták, a helység statisztikáját is összeállították, amely kiterjedt a lélekszámra, a házak számára, és a vallási megoszlásra. A gazdaságról is bizonyos kép alkotható, hiszen a plébánia, plébános, iskolamester járandóságát is összeírták. Egyes kötetek végén helység mutató van. A jegyzőkönyvekről készült raktári jegyzék minden kötetnél a főesperesség, vagy a helység nevét és az évszámot közli. A jegyzőkönyvek többsége latin nyelvű, néhány azonban németül íródott. VILÁGI LEVÉLTÁR 41. ACTA RADICALIA 1527-1776 44,90 fm Az Egyházi Levéltár mellett jelentős helyet foglal el a Világi Levéltár, amelyet szintén a 18. században alakítottak ki. Ebben önálló fond az Acta Radicalia, amely az esztergomi érsek gyökeres jogaira vonatkozó forrásokat tartalmazza. A fond tematikailag elkülönülő állagokra (osztályokra) tagolódik. Minden egyes állaghoz készültek korabeli elenchusok. A forrásanyag nagyrésze latin nyelvű, kisebb német, és még kevesebb a magyar nyelvű. 276