Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Kanyar József tanulmánya alapján - Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár / Henzsel Ágota

SZABOLCS VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA IV. 1 SZABOLCS VÁRMEGYE NEMESI KÖZGYŰLÉSE IRATAI a) Közgyűlési jegyzőkönyvek 1550-1786,179-1848 ll,10fm 1683-1699 3 köt. Szabolcs vármegye nemessége a vizsgált időszakban havonta 1—2 közgyűlést tartott. Ezeket általános közgyűlésnek, vagy egyszerűen csak congregatio-nak jelölték. Mindvégig rendszeres és bőséges a sedria, a megyei törvényszék anyaga. A török elleni felszabadító háború időszaka a megye számára a katonaság tartását és az ezzel járó mértéktelen adózást jelentette. Szabolcs vármegyében először Thököly hadai, majd a császári katonák állomásoztak. Téli szállásra falvakba, mezővárosokba, a megye váraiba vonultak. A jegyzőkönyv néha részletes, számszerű adatokat közöl elhelyezésükről, jelölve a beszállásolt katonaság ellátására kirótt porció vagy élelem mennyiségét is. A jegyzőkönyvekben van néhány utalás Szabolcs megye háborús részvételére is. 1683-ban a tállyai gyűlés még Thököly melletti személyes felkelésre szólította a nemességet; Munkács ostromakor (1687) már a császári hadvezetés kért Szabolcstól jól felszerelt lovasokat és gyalogosokat. 10 év múlva a hegyaljai zendülés ellen nemesi felkelést hirdettek. A törökellenes hadműveletek befolyásolták a központi hadak által kért szolgálatok irányát. 1687-ben még az Eger környékén táborozó katonáknak is vágómarhát adott a vármegye, majd a környék ostromlott várai: Félegyháza, Várad, Diószeg felé teljesítette a császári hadvezetés követeléseit. A katonák ellátását a porció biztosította, amit királyi, nádori rendeletre Szabolcs vármegyének is rendszeresen fizetnie kellett. A megyei felosztást időnként a porták kiigazítása, a lakosság eltartóképességének felmérése előzte meg. Az adókivetések után a vármegye csaknem mindig követeket küldött a bécsi udvarhoz, vagy az érdekelt katonai parancsnokhoz, hogy porciós terheit csökkentse. A sűrű követjárás váltakozó szerencsével folyt. A jegyzőkönyv porció-adatai elég esetlegesek: vagy az egész téli időszak megyei adójára, vagy csak egy ezredére utalnak, ennek pénzbeli értékét, máskor a porciószámot adják meg. Az élelmezéshez természetben kért szolgáltatások zömét a kenyérgabona és a zab tette ki. 1689-ben az áprilisi porciós gabonát Ecsed, Patak, Kalló várakba kellett vinni, 1695-ben pedig a kamara által kivetett 6000 köböl gabonát az ecsedi és tokaji királyi gabonaházakba kérték. Kenyérgabonán és zabon kívül lisztet, szénát, vágómarhát adott a megye a császáriaknak. Kivételesen előfordult (1692), hogy gyapjút és 10 000 rőf szövetet kértek tőle. 241