Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

(1697—1699); a Szemerén gazdálkodó egriek illetéktelen megadóztatása elleni kérvény (1698); az Egerben állomásozó katonaság létszámáról szóló kimutatás (1698-99). Külön említést érdemelnek az összeírások. 1694-tol 1697-ig minden városi adóösszeírás rendelkezésre áll. Az 1696. évi kivételével, amikor csak a családfők neveit és pénzbeli kivetést jegyezték fel, az összeírások rovatai az állatok, a szántóföldi termények mennyiségét (mindkettőt fajtánként) és a borjövedelmet tartalmazzák. A városi iratok zömét éves bírói számadások, vásári vám-szabályok, céh- és árszabályzatok, adózással kapcsolatos feljegyzések képezik. Az iratok évrendben követik egymást, így kerültek I-től CLXXXVII-ig számozott fasciculusokba, melyeken belül mindig 1-gyel kezdődő arab sorszámot kaptak. Ezeket, valamint az akták rövid tárgykivonatát tünteti fel egy 1905 körül készült lajstromkönyv. Kevés az olyan irat, melynek tárgyalási nyoma van a protocollumokban. Nyelv: latin, német, kisrészben magyar. GYÖNGYÖS VÁROS LEVÉLTÁRA Hatvan elfoglalása után (1544-1546 között) jutott török kézre a város, de szultáni (khász) birtokként; török magánföldesurak nem kaphatták meg, nem került török katonai megszállás alá sem soha. A magyar földesurainak és a török szultánnak adózó hódoltsági mezőváros helyzete viszonylag kedvező volt; saját statútumai szerint élt a városbíró és 12 esküdt irányítása alatt. E testület tartotta a kapcsolatot a magyar és török feljebbvalókkal. Ilyen módon a lakosság és a magyar földesurak birtoklása és életvitele folyamatos maradhatott. 1687-ben Eger visszafoglalása során szabadult meg Gyöngyös a török fennhatóságtól. V. 101 GYÖNGYÖS VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI a) Jegyzökönyvek (1606)1651-1848 2,80 fm 1651-1693,1697-1720 0,10 fm (2 köt.) Az első kötet („Prothocollum confusum" 1651-1693) és a második, teljes szövegű kötet (1697—1720) érinti a felszabadító háborúk idejét. Ezekben a bejegyzések közvetlenül a város napi közügyeire, belső életére vonatkoznak, s arról adnak képet: hogyan igyekezett átvészelni egy viszonylag gazdag és népes szőlőtermelő mezőváros a számára 217