Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Heves megyei Levéltár / Bán Péter (Kellner Judit és P. Kovács Melinda közreműködésével)

válságos és terhes éveket. A fó'témák: adókivetések, katonatartás, s a koncentrált teher elől elmenekülök dolgai, követküldések, instanciázások a Habsburg-generálisoknál, a vármegyénél, továbbá pénzügyi elszámolások, a nemesség és a polgárság adóinak megosztása — és amelyek teljesen az oppidum érdekkörére szorítkoznak: árszabások, határhasználat, puszták ügyei, határok karbantartása, szőlőművelés, borárulás, piaci rendtartás, tűzrendészet, tisztviselői feladatok és jövedelmek. A jegyzőkönyvek magyar nyelvűek. Segédlet: a 43-44., rsz. alatti „Extractus et index localis actorum et inprothocollationum", a jegyzőkönyveknek időrendben haladó „iktatókönyvei", rövid tárgykivonattal. b) Iratok 1304-1929 55,62 fm Utólagos, mesterséges, laza tárgyi csoportosításban vannak a levéltárban. Segédletük egy részletes darabjegyzék, melynek kezelését mutató könnyíti. 17. századi törökkori iratai számottevőek, az 1683—1699. közötti időre viszont egyetlen anyag van, a református egyház ügyei: prédikátor elűzése, református tanácstagok eltávolítása a magisztrátusból stb. Ennek terjedelme: 0,03 fm, nyelve magyar. AZ EGRI KÁPTALAN LEVÉLTÁRA XII. 1 AZ EGRI KÁPTALAN HITELESHELYI LEVÉLTÁRA 1280-1879 15,50 fm 1683-1699 1,30 fm A Szent Jánosnak szentelt egri püspökség (1804-től érsekség) székeskáptalanja a középkor óta hiteleshelyként működött, s közhitelű funkcióját 1848-ig megtartotta. A káptalannak és levéltárának Eger eleste (1596) után Kassára kellett menekülnie, és attól kezdve egészen 1725-ig ott, illetve átmenetileg Jászon székelt. Eközben a hiteleshelyi levéltár 16. századig terjedő anyaga nagy részének nyoma veszett. így a jegyzőkönyvek sorozata az 1599-es évvel kezdődik és 1879-ig terjed, az iratok pedig az 1616 és 1849 közötti időkből maradtak fenn, de hiányokkal. A jegyzőkönyvekbe valamennyi irat teljes szövegét beírták, feltüntetve az irat számát is. A 17. században nagy területre terjedt ki az egri káptalan hiteleshelyi működése, mivel átvette a leleszi konvent és a váradi káptalan korábbi övezetét. Tehát kelet felől a Partiumból, északon pedig szinte egész Felsőmagyarországról hozzá fordultak. Az 1683 és 1699 közötti évi forgalom 80-150 ügyre ment, korszakunkban határozottan növekedett. 218