Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Fejér megyei Levéltár / Arany Magyar Zsuzsa (Fejér megye); Klauszné Móra Magdolna (Fejér m. Közgy. jkv.); Somkúti Éva (Székesfehérvár)

Természetesen vannak itt források a város adójára, porciójára, az általa fizetendő fegyverváltságra is; amellett panaszok császári tisztek ellen jogtalan vámszedésért, hagyatéki ügyben való erőszakoskodásért. Az ügyvitel nyelve német és latin, ritkán magyar. Az iratoknak 1700-tól vannak korabeli mutatóik. Ezek a mutatók a kutatásban csak akkor használhatók, ha megadott tárgyra vagy ismert személyre keresünk adatokat. Az iratanyag legjobban darabonkénti átnézéssel kutatható. e) Népösszeírások 1688-1847 0,74 fm 1688-1715 0,02 fm A város visszafoglalása után Johann Leonhard Herdegen budai provizor első fontos feladata a város betelepítése és a házak kiosztása volt. A letelepedés iránti érdeklődés már az első napokban élénk volt. Elsőnek az ostrom előtt elmenekült lakosság egy része tért vissza. Ezt követően megérkeztek azok az új otthont keresők, akik a város visszafoglalásának hírére Vas, Veszprém, Győr és Komárom vármegyéből kerekedtek fel. Néhány hét eltelte után megjelentek az osztrák tartományokból elindult telepesek is. Herdegen provizor a házakat ideiglenes jelleggel jelölte ki és adta át új tulajdonosainak. 1688. június 12-én I. Lipót a budai inspektoroknak meghagyta, hogy a középületeket és néhány jobb házat a kamara részére rezerváljanak, a többit pedig azzal a feltétellel osszák ki, hogy az új tulajdonos a ház felépítését és a polgári terheket vállalja. Herdegen provizor visszarendelése után (1688. június 8.) Kranzer Gábor helyettes provizor bonyolította le a házak kiosztását. A török idők utáni első összeírás 258 házat vett nyilvántartásba. A házak sorszáma után feltünteti a tulajdonos nevét, esetleg foglalkozását és származási helyét vagy korábbi lakóhelyét. A tulajdonosok közül 53 magyar, akik Dömölkről, Veszprémből, Körmendről, Győrből és Komáromból jöttek. A magyar főurak között ott találjuk a Zichy és Esterházy grófokat. A magyarok között 4 katonatiszt van, 3 szabó, 1 iskolamester és 1 porkoláb. A város lakosainak másik jelentős csoportját a németek alkotják. 40 német nevű háztulajdonost tüntet fel az összeírás. Közülük foglalkozás szerint is ismert 5 katonatiszt, 4 mészáros, 2 felcser, 1 varga, 3 szabó, 1 gyógyszerész, 1 kádár, 2 pék és 2 kovács. A török népelemet 6 török nő képviseli. 2 rác telepest is ismerünk. Házat kapott 1 prépost, 1 őrkanonok és 1 prelátus. A szerzetesrendek közül itt vannak a ferencesek, a karmeliták, a pálosok és a jezsuiták. Az összeírás feltünteti az egyházi és középületeket is: a kamarának van fenntartva 5 ház, 1—1 épületben van a plébánia, a fegyverraktár, az iskola, a fürdő és „a szenátorok háza". 185