Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Fejér megyei Levéltár / Arany Magyar Zsuzsa (Fejér megye); Klauszné Móra Magdolna (Fejér m. Közgy. jkv.); Somkúti Éva (Székesfehérvár)

A második összeírás, amelyet a helyettes provizor készített, a Palotai- és Rácvárosban 67 házat vett számba. Ezek közül 41 talált gazdára, 26 romokban hevert. A kiosztott házakból 34 jutott polgároknak, 1 házat Herdegen provizor és 1 házat Bisterzky őrnagy foglalt el, 5 ház volt a kamaráé. Itt kapott házat a város első bírája, Töttösy László, a vásárbíró és a gyógyszerész. Az összeírás pontos leírást ad az ingatlan fajtájáról (ház, kert, pince stb.), minőségéről. A harmadik összeírás 1688, október 29-én készült, s 263 ingatlant sorol fel. Még vannak természetesen romos házak és gazdátlan épületek. 16 kőépületet tart számon, 19 házat szerzetesek és papok laknak; 12 ház német katonatisztek és katonák, 12 magyar katonatisztek, 5 magyar főurak, 81 magyar, 18 német, 2 rác és 4 török telepesek tulajdonába került. A magyarság tehát többségben volt. Középületnek számított a lőszertár, élelemtár, iskola, fürdő, patika, mészárszék és a kamara részére fenntartott három ház. Az egyházi személyek közül a csornai prépost 1, a jezsuiták 7, Matusek András fehérvári prépost 1, a karmeliták 4, a fehér barátok (pálosok) 4, a ferencesek 1 épületet foglaltak el, egy házat pedig plébániának tartottak fenn. A letelepedett polgárok nagy része iparos és kereskedő volt. A magyarok közül legtöbben Komáromból, Sárvárról, Körmendről, Pápáról és Győrből jöttek. A hódoltság utáni negyedik összeírás 53 bejegyzése olyan adatokat tartalmaz, amelyek részben azonosak a harmadik összeírással, részben kiegészítik azt. A sorszámok nem növekvő sorrendben követik egymást, mellettük csak a tulajdonos neve található. Lényeges új információt a város betelepítéséről ez az összeírás nem ad. Itt található Székesfehérvár 1715. évi országos összeírása is (3 füzetben), amely lehetőséget ad az 1688 óta végbement fejlődés regisztrálására. Ez az összeírás a lakosok minden ingatlanát (ház, szántó, szőlő) és a városban működő céheket, a mestereket és évi jövedelmüket is számbaveszi. Az összeírásoknak korabeli segédlete nincs, darabszintű raktári jegyzék készült róluk. Kutatni iratonkénti átnézéssel lehet Őket. IV. 1006 SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROS TELEKHÍVATALÁNAK IRATAI a) Telekkönyvek 1698-1834 1698-1712 A házak és telkek kiosztása után eltelt 10 év alatt kialakult állapotokat rögzítik az 1698ban Vánossy Lőrinc harmincados-provizor által készített telekkönyvek. Ezek a szabad királyi városi kiváltságok elnyerése után kerültek a város kezelésébe. 5,00 fm 0,34 fm 186