Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Fejér megyei Levéltár / Arany Magyar Zsuzsa (Fejér megye); Klauszné Móra Magdolna (Fejér m. Közgy. jkv.); Somkúti Éva (Székesfehérvár)

Székesfehérvár szabad királyi város tanácsának címezte. E concursus alkalmával a nádor felterjesztéssel fordult az uralkodóhoz, melyben Buda, Pest, Székesfehérvár és Esztergom korábbi kiváltságainak megújítását sürgette. 1701-től kezdve a négy újszerzeményi város együttesen lépett fel régi szabadságaik megújításáért: közös felirattal fordultak az újszerzeményi bizottsághoz, de Székesfehérvár jegyzője útján külön tárgyalásokat is folytatott. Végül 1703 szeptemberében a bécsi udvari kamara értesítette a magyar kancelláriát a négy város kiváltságainak visszaadásáról. A megváltási összeget az udvari kamara javaslatára az uralkodó a négy város számára egy összegben 20 000 forintban állapította meg. Ebből Székesfehérvárra 2500 forint jutott. A városok fokozatosan kezdték jogaikat gyakorolni, bár vitáik és sérelmeik továbbra is voltak. Végül együttes fellépésük eredményeként az 1715. XXXVII. te. becikkelyezte Buda, Pest, Esztergom, Székesfehérvár és Szeged kiváltságait. IV. 1002 SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROS TANÁCSÁNAK IRATAI b) Tanácsi és törvényszéki iratok (Acta politica et juridica) 1689-1787 18,50 fm 1689-1699 0,12 fm A városi önkormányzat szabályalkotó, igazgatási és jogszolgáltatási tevékenységet fejtett ki. Mindegyik feladatkört a belső tanács látta el, élén a bíróval. A külső tanács — élén a szószólóval — tizenkét tanácsosból állt. A belső tanács tanácsadó szerveként működött, és elsősorban a városi kormányzat szabályalkotó tevékenységében vett részt, de szerepe volt az adó kivetésében és behajtásában, a kamarási számadások felülvizsgálatában, egyes gazdasági ágak felügyeletében és a tanácsi utasítások végrehajtásában. A magisztrátus sokrétű igazgatási és jogszolgáltatási feladatkörének ellátását a városi tisztviselők és alkalmazottak segítették. A 17. század utolsó évtizedében a városban állomásozó katonaság és a városparancsnok önkényeskedése sokszor megsértette a nehezen kialakuló rendet. A katonák előjogokat, kedvezményeket követeltek maguknak, akár a polgári lakosság rovására is. A katonaság és a polgári lakosság között az ellenségeskedés változatos formákban jelentkezett. Báró Cheverelle Ferenc Károly városparancsnok magatartása sok gondot okozott a magisztrátusnak azzal, hogy városi polgárokat katonai szolgálatra kötelezett, jogtalanul vámot szedetett stb. A magisztrátus mindent elkövetett a város belső rendjének és jó gazdálkodásának érdekében. Segítségért és panaszai orvoslásáért a budai kamarai adminisztrációhoz fordult. Engedélyt kért arra, hogy a város országos és heti vásárait a megyékben kihirdethesse. 184