Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Fejér megyei Levéltár / Arany Magyar Zsuzsa (Fejér megye); Klauszné Móra Magdolna (Fejér m. Közgy. jkv.); Somkúti Éva (Székesfehérvár)

fizettek, s részt vettek a török ellenes felszabadító háborúban, Palota, Csókakő és Bottyán várak visszavételében. Esterházy Ferenc főispán a budai kamarai adminisztrációhoz írt levelében felrótta, hogy a neoacquisticára hivatkozva birtokokat törvénytelenül elfoglalnak. A török elleni hadjárat Fejér megye visszafoglalása után még egy évtizedig tartott. A megye ezalatt hadtápterületté lett. Egyrészt az átvonuló katonákat kellett élelmeznie, másrészt téli szállásra elhelyeznie. A hadiadót a megye lakossága részben pénzben fizette, részben természetben. A többletkövetelés a katonaság ellátásához gyakori volt, ezt ellenőrizni, orvosolni nehéz. A megyei tisztviselők gyakran hivatkoztak arra, hogy a katonai beszállások mértéke a környező dunántúli megyék terhét meghaladja. Győr megye 1692-i javaslata szerint Badeni Lajos őrgrófnak mint a tábor fejének kellene Győr, Veszprém, Komárom és Fejér megyét együttesen segítenie a kvártélyozó katonák kártételeinek orvoslásában. A közgyűlési iratanyag a jegyzőkönyveknél részletesebben tárja fel a bizonytalan megyehatár miatti problémákat Tolna, Veszprém, Komárom és Püis megye viszonylatában. A megye számára a császári szekeresek elhelyezése nehéz feladatot jelentett. A császári szekeresek tisztjei 1694. áprilisban sürgették a megyével való elszámolást. A két szolgabíró Budán számolt el Pek komisszáriussal. Az elszámolás a szekeresek tisztjei által beadott kimutatások alapján történt. 1697 telén is volt még gondja Kolosváry szolgabírónak a császári szekeresekkel. A katonai beszállásolások és a téli szállások adása a falvak gazdasági erejét teljesen igénybe vette. A katonaság téli elhelyezéséről valamelyik főhadbiztossal kötött megállapodás alapján előzetes tervezetet készítettek. Az iratokból egyes évekre nézve megállapíthatók az igénybe vett szálláshelyek, az itt állomásozó századok szétosztása. A földesurak igyekeztek falvaikat kivonni a kvártélyadás terhei alól (valószínűleg megalkudtak a tisztekkel), de ezzel a szomszédos falvakra még több terhet hárítottak. 1693-ban felmérték a két járás teherbírását, A két szolgabíró részletes utasítás szerint összeírta a megszállott sessiókat, a bevetett szántóföldeket, a saját tulajdonban lévő vagy csak használt igás ökröket, háziállatokat, gabonát és borkészletet. Az összeírt állatállomány, gabonakészlet és egyéb termények után megállapított taxát kellett azután fizetni. Az 169,6. évi (nádori) portaösszeírást Pozsony megyei kiküldöttek végeztek az alispán és a szolgabírák segítségével. A lakosokat falvanként, név szerint vették fel az össze179