Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Fejér megyei Levéltár / Arany Magyar Zsuzsa (Fejér megye); Klauszné Móra Magdolna (Fejér m. Közgy. jkv.); Somkúti Éva (Székesfehérvár)

írásba, megállapították, hogy az egész faluban összesen hány mérős szántóföld van, ennek alapján határozták meg a jobbágyok számát. A rétet, erdőket, legelőt a jobbágyok számának megállapításánál nem vették figyelembe. Az összeírási munka első része eredményezte a jobbágyok számának megállapítását, a második részben állapították meg a porták számát. Az országos küldöttség megállapította, hogy 35 falut fognak a porták számának megállapításánál alapul venni. Az országos összeírás által megállapított portaszám alapján a megyére egy összegben vetették ki az adót. A megye vetette ki tovább falvakra, de új összeírás alapján, amely már 49 lakott helyet sorolt fel, bár a lakosságuk még gyér volt. Az adókedvezmény és földesúri pártfogás ellenére is a népesebb területről érkezőknek csak 50—60%-a telepedett meg. A főhatóságoktól érkező leiratok nyelve latin, a katonai hadbiztosoké általában német. A magyar nyelv használata a megyei tisztviselők egymás közötti levelezésében fordul elő. A közgyűlési iratok a jegyzőkönyvekkel közös betűrendes mutatók és a lajstromkönyvek segítségével kutathatók. d) Különféle folyamodványok (Instantjáé variae) 1692-1783 0,25 fm 1692-1699 0,02 fm Jellegük szerint ezek az iratok is a közgyűlési iratokhoz tartoznak. Valószínűleg azért nem osztották be közéjük, mert egy részüket, mint kérvényeket külön kezelték. Az 1693— 1716 között keletkezett iratok többségét már a 18. század elején leszámozták. A magánszemélyektől és községektől származó adó-, porció- és kvártély-csökkentést kérő iratok egy részénél megállapítható a közgyűlés állásfoglalása a megyei jegyző hátoldalon lévő feljegyzései alapján. Egyes kérvényeken sem keltezés, sem hátirati megjegyzés nincs. A kérvények mellé egyéb lajstromozatlan iratokat is besoroltak. Az állagnak segédlete nincs. IV. 7 FEJÉR VÁRMEGYEI ALISPÁNOK IRATAI c) Levelezés (Litterae diversae) 1694-1849 0,25 fm 1694-1717 0,01 fm 1. Miskey István alispán iratai 1694—1717. A legtöbb levelet Kolosváry Mihály szolgabíró és 1695-1704 között helyettes alispán írta neki. Ácsai és alcsúti jobbágyainak ügyében fordult hozzá rokona, a jezsuita Huszár István, Zichy István az újonnan telepített Seregélyes ügyében kérte segítségét. 180