Buda expugnata 1686. Europa et Hungaria 1683-1718 - A török kiűzésének hazai levéltári forrásai (Budapest, 1987)

Levéltárismertetők - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár / Tóth Péter (Borsod megye); Hőgye László (Zemplén megye)

elfoglalták a kurucok. A felkelők ellen vonuló császári seregek számára igen nagy mennyiségű élelmiszert adott a város. A katonasággal egyébként sok baj volt: 1695-ben egy Rabutin-ezredbeli dragonyos megölt egy miskolci lakost úgy, hogy korsóval főbe hajította. 1697-ben a zűrzavaros idők miatt Miskolc arra kényszerült, hogy palánkkal vegye körül a templomot. Legérdekesebbek azok az emlékirat-szerű bejegyzések, amelyeket közvetlenül az események után vetett papírra a jegyző mindarról, ami az 1685. esztendőben történt. E lapokról tudjuk, május 7-én szabályos csata zajlott le a városban: Ragályi János szendrői vicekapitány és németjei elől a templom tornyába menekültek a kurucok, mire a császáriak feltörték és kifosztották a templomot, nagyon sok kárt okoztak a parókiának, az iskolának, s betörtek számtalan pincébe is. Az egri török is sanyargatta a várost: élést követelt, és a város könnyítést kérő tisztségviselőit Egerben börtönbe vetette. De nem voltak jobbak az ónodi kurucok sem. A császári hadaknak elsősorban élelem kellett. Az erre vonuló Schultz, Heisler és Caprara generálisok tízezerszámra követelték a kenyeret, a kisebb csapatok többször is kifosztották a várost, ha pedig nem engedték be őket a városba, a mezőn talált összes marhát elhajtották. Az igás szolgálat alól sem mentesült a szerencsétlen lakosság. A különféle táborok itteni vonulása, az ezzel kapcsolatos igás szolgálatok miatt annyira elpusztultak a lakosság igásállatai, hogy az emberek kapával művelték a földjüket, hátukon hordták a fát, a bíró és a tanácsosok pedig gyalog jártak Egerbe és más végekre a város ügyes-bajos dolgaiban. b) Tárgysorozatokba rendezett tanácsi iratok (Species I—XXX.) 1550-1792 16,85 fm 1683-1699 kb.0,2fm 1793-ban a város Szrogh Sámuel ügyvédet megbízta a városi iratok rendezésével. A mutatókat és az elenchust Zséry Gedeon készítette el 1802-ben. Az egyes tárgysorozatokon belül különösebb rendszer nincsen, még az időrend is csak ritkán érvényesül. Az 1683-1699. közötti időszak témánk szempontjából számbajövő iratait az alábbiakban ismertetjük: A török uralom végének emlékét őrzik a török birtokosok nyugtái adókról, kincstári bérösszegekről, fuvarszolgálatokról. A háború gondjait tükrözik a városnak adott védlevelek, a hadellátással kapcsolatos nyugták élelem szolgáltatásáról, közmunkákról, a porciókkal, fuvarokkal kapcsolatos iratok. Az új berendezkedés révén jöttek létre olyan iratok, mint a névszerint felsorolt 593 miskolci lakos által jus armorum címén fizetett adó lajstroma vagy a város 1702-ben a földesúri terhei alól történt megváltásának iratai, melyek közül legfontosabb az 1702-i ún. Kötelkönyv, benne a megváltással kapcsolatos események összefoglalásával és a város telkeinek, szőlleinek és pincéinek összeírásával. Számos más jogbiztosító oklevél is került ebbe az állagba: adomány le vélek, tizedkiváltságok, tizedbérleti szerződések, vásárkiváltságok. Megemlítjük még az armalisták és szabadosok 1695-i összeírását és két különleges ügyet: tanúkihallgatást egy ónodi hajdú meggyilkolása ügyében és Kondai Kis Mihály főbíró paráznasági perének iratait. 159